Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

nyek miatt, többek között az ezúttal kiszabotthoz hasonló tartamú szabadságvesztésre is. Ez az utóbbi büntetés is hatástalannak bizonyult arra, hogy újabb bűnelkövetéstől visszatartsa. A terhelttel szemben, aki embertelen, durva lelkű személy, a Btk. 34. és 64. §-aiban, valamint a Legfelsőbb Bíróság 6. számú irányelvében foglaltakra figyelemmel a kiszabottnál lényegesen súlyosabb szabadságvesztés alkalmas a büntetési célok elérésére. A terhelt a testi épség elleni és egyéb erőszakos cselekményeket válogatás nélkül, gátlástalanul követi el, és éppen a gyermekei sérelmére megvalósított ifjúság elleni bűntett, valamint testi sértés miatt volt már korábban is megbüntetve. Ezért vele szemben, aki újabban is családtagjai sérelmére, ittas állapotban követte el brutalitásról tanúskodó cselekményeit, a büntetőjogi védekezés lényegesen hatékonyabb eszközeit kell alkalmazni. A most elbírált bűntettek elkövetési körülményeire tekintettel az eljárt bíróságok törvénysértéssel mellőzték az ugyanilyen bűntettekért már többször elítélt terheltnek a közügyektől való eltiltását is. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre figyelemmel a Be. 282. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a járásbíróság ítélete, illetve a megyei bíróság végzése a büntetést kiszabó részében törvénysértő. A határozatok említett részét a Be. 282. §-ának (4) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és a terheltet halmazati büntetésül — az egyéni bűnösségének fokával arányban állóan — 4 évi szabadságvesztésre ítélte; és minthogy a terhelt cselekményei folytán a közügyekben való részvételre is méltatlanná vált, őt a Btk. 49. §-a alapján a közügyektől 3 évre eltiltotta. (Legf. Bír. B. törv. II. 108/1969. sz.) (6128.) 4791. Emberölés kísérletének alkalmatlan eszközzel történt elkövetése esetén is a Btk. 64. § (1) bekezdésében foglalt elveknek kell érvényesülniük atekintetben, hogy a törvényi büntetés keretein belül, vagy enyhítő szakasz alkalmazásával, illetve a korlátlan enyhítés keretében szabandó ki a büntetés, avagy lehetséges a büntetés kiszabásának mellőzése is. A terhelt 1961. évben kötött házasságot férjével, a sértettel, aki rendszeresen italozik, és italos állapotában családjával szemben durva; több esetben fordult elő, hogy a terheltet megpofozta és rugdosta. Életmódján többszöri rendőrségi és gyámhatósági figyelmeztetés ellenére sem változtatott. A terhelt emiatt három esetben is házassági bontópert tett folyamatba férje ellen, a perek azonban megszüntetéssel fejeződtek be, mert a tárgyaláson a felek nem jelentek meg. A terheltet e körülmények annyira megviselték, hogy 1967 február havától ideggyengesége miatt állandó orvosi kezelésre szorult. A vádbeli napon a sértett az aznap kapott fizetési előleggel nem ment haza, hanem az egyik vendéglőben italozott. Itt talált rá a terhelt hoszszas keresés után, erősen ittas állapotban. Hazatérve ezúttal nem került sor verekedésre, de a sértett kijelentette: „mától kezdve még kutyább leszek, mint eddig voltam, mindennap fogok inni, vagy megszokod, vagy megdöglesz". Ezután a sértett a kisszobában lefeküdt, majd elaludt. A terhelt ezt követően elkeseredésében elhatározta, hogy férjét gáz158