Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. §-ának (1) és (4) bekezdése alapján megállapította, hogy a járásbíróság, illetve a megyei bíróság ítéleteinek a büntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő. Ezért az említett ítéletek vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a bűnösségi körülményekkel arányban álló 8 hónapban megállapított szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 70. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján három évre felfüggesztette. (Legf. Bír. B. törv. IV. 896/1968. sz.) (6049.) 4789. A sértett részéről megnyilvánult szabálytalanság nem értékelhető a terhelt javára, ha a közlekedési baleset kizárólag a terhelt szabálytalan vezetése folytán állt elő. A terhelt ismerőseivel személygépkocsiján az országúton haladt. A sértett vele szemben gyalog, kerékpárját tolva, ittas állapotban, de dülöngélés nélkül jött a 6 m széles útnak a saját menetiránya szerinti jobb oldalán. A terhelt az általa vezetett személygépkocsival szabálytalanul rátért a menetiránya szerinti bal oldalra, amelyen a sértett közlekedett. Reflektora fényénél észrevette a gyalog vele szemben közeledő sértettet, elütötte. Ez előre zuhant, beütötte a gépkocsi első ablaküvegét, a visszapillantó tükröt, majd az úttestre esett. Különböző sérüléseket és agyrázkódást szenvedett, a bal combcsontja eltörött. A terhelt és a társaságában volt személyek kiszálltak, s miután megállapították, hogy az elütött személy súlyos sérülést szenvedett, a sértettet a bal oldali útpadkára az árok szélére vitték. Ezt követően folytatták útjukat eredeti céljuk felé, majd onnan viszszaindultak ugyanazon az útvonalon. Időközben egy arra haladó férfi meglátta az országút szélén heverő sértettet, és amikor a terhelt gépkocsija másodízben közeledett a baleset helye felé, jelzést adott a megállásra. E személynek nem volt tudomása arról, hogy éppen a gázoló gépkocsi halad arra. A terhelt a jelzést látva, a gépkocsi sebességét csökkentette, majd áttért az ellentétes oldalra, de nem állt meg, hanem folytatta útját. Mások gondoskodtak a sértett kórházba szállításáról. A járásbíróság a terheltet foglalkozás körében elkövetett, súlyos testi sértést okozó, gondatlan veszélyeztetés és a veszélyeztető helyzetet előidéző által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt 8 hónapi szabadságvesztésre és a gépjárművezetői foglalkozástól 1 évi eltiltásra ítélte. Az ítélet elsőfokon jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság már számos esetben rámutatott arra, hogy a baleset sérültjét segítségnyújtás nélkül hagyó személlyel szemben az általános megelőzés és a társadalom védelme érdekében a törvény szigorát kell alkalmazni. Ezt hagyta figyelmen kívül a járásbíróság, amikor a terhelttel szemben 8 hónapi szabadságvesztést állapított meg. Tévesen észlelte és értékelte azonban a bűnösségi körülményeket is. Súlyosító körülményt nem észlelt, holott ilyenként jelentkezik az, hogy a terhelt két alkalommal mulasztotta el a kötelező segítségnyújtást. Súlyosítóként jelentkezik a terhére az is, hogy a cserbenhagyás a késő éjszakai órákban tör156