Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

jávai az utcán ütlegelte, ami elől a nevezettek a közeli posta csomagraktárában kerestek menedéket. Ugyanezen a napon este V27 óra körül K. Imre, továbbá annak Mihály nevű testvérbátyja, valamint egy ismerősük megjelent a terhelt lakásán, hogy a reggeli tettlegességért felelősségre vonják. Megérkezésük után ütni kezdték a terheltet, aki a kölcsönös dulakodás során forró teával öntötte le támadóit, majd seprűnyéllel ütlegelte és kiűzte őket a lakásából. A terheltet mindez idegileg feldúlta, ezért magához vett egy nagyméretű konyhakést, s azzal előbb az udvarra ment, majd visszatért a lakásba, a kést a belső zsebében hagyva. 20 óra tájban hazajött a terhelt élettársa, aki közölte, hogy K. Mihályt az utcasarkon látta várakozni. A terhelt ekkor elhatározta, hogy K.-ékat „el fogja intézni". Ezért elindult keresésükre Pál nevű fiával együtt. Három italboltban keresték a K. testvéreket, de mivel nem találták, elmentek a terhelt feleségének albérleti lakásához. Útközben a fia figyelmeztette a terheltet, nehogy valami könnyelműséget csináljon a késsel. A fiú ötletére és kulcsával bementek a lakásba, s összecsomagolták az anyjuknál lakó gyermekek ruháit. Ezután a fiú sürgette a távozást, de a terhelt azt válaszolta, hogy még várnak egy kicsit. A később is türelmetlenkedő fiút ismételten azzal nyugtatta meg, hogy ha benn is érik őket, majd csak „egérutat találnak". A terhelt ezután kicsavarta a lakásban levő villany égőt a foglalatból és a villanyvezetéket kitépte a falból, majd a lakásban talált villany vasalóból eltávolította annak zsinórját, s a villany vasalót ütés céljából a bal kezébe vette. Ilyen helyzetben érkezett a lakásba kevéssel 21 óra után a terhelt felesége K. Imre és K. Mihály sértettek társaságában. A terhelt, akinek ekkor a jobb kezében már zseblámpa volt, az elsőnek belépő K. Mihályt a villanyvasalóval fejen ütötte, miközben azt kiáltotta: „Ne gyertek be, mert mindnyájatokat megöllek". Ezt követően a nála levő konyhakéssel K. Mihályt, majd a nyomban utána belépő K. Imrét összeszurkálta, azután a fiával együtt kiszaladt a helységből, s magával vitte a konyhakést és a villanyvasalót. A K. Imre sértettet ért egyetlen szúrás áthaladt a mellkasfalon, a bal mellüregben kb. 3 cm mélységben behatolt a bal tüdőbe, s elvérzést okozott. Ez a sértett kórházba szállítása után azonnal meghalt. K. Mihály sértett a vasalóval való ütéstől az arcán hámzúzódásokat, az egyik késszúrástól a jobb tüdőállományba behatoló sérülést szenvedett, a másik késszúrás áthatolt a mellkasfalon, jobb oldalon átmetszette a IV. bordát, s ugyancsak behatolt a jobb tüdőállományba. Ez a sértett még a mentőautóban elvérzett, mivel mindkét szúrás halálos volt. Az orvosszakértői vélemény szerint a terhelt nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, s bár az elkövetéskor az őt ért korábbi tettlegesség miatt felindult lelkiállapotban volt, ez nem volt olyan fokú, amely cselekménye megítélésében korlátozta volna. A terheltet a megyei bíróság több emberen elkövetett emberölés miatt 13 évi szabadságvesztésre mint főbüntetésre és 6 évre a közügyektől eltiltásra mint mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést szigorított börtönben rendelte végrehajtani. 146