Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

lottnak a fellebbezési tárgyaláson tett nyilatkozata, valamint nyomozati vallomása alapján akként módosította, hogy amikor a vádlott először vette észre az őzbakot, az megugrott, ezután a vádlott egy kisebb kerülőt tett, s kb. 1—2 perc múlva, amikor ismét meglátta a vadat, rálőtt. A fentiek szerint módosított tényállás alapján a járásbíróság törvényszerűen állapította meg a vádlott bűnösségét. A Vadászati Szabályzat IV. Fejezetének A/7, pontja szerint „lőni csak akkor szabad, ha a célbavett vadat minden kétséget kizáró módon felismerte a vadász, és a lövés irányában senki élete, testi épsége, egyéb vagyontárgy nincs veszélyeztetve". A vádlott a fenti szabályt megszegte, amikor a bokros, fás részben menekülő őzbakra rálőtt, mert nem láthatta, hogy nem tartózkodik-e ott valaki. Ennek a szabályszegésnek volt a következménye, hogy a lövés eltalálta a bozótos részben fát gyűjtő sértettet, aki a lövés következtében 8 napon túl gyógyuló, súlyos testi sérülést szenvedett. Annak, hogy a vádlott még egyéb vadászati szabályt is megszegett, az ügy elbírálása szempontjából nincsen jelentősége. A büntetés kiszabásánál a járásbíróság helyesen állapította meg a bűnösségi körülményeket. Az azok figyelembevételével kiszabott büntetés megfelelő, s nem sértett törvényt a járásbíróság azzal sem, hogy a büntetlen előéletű, négy gyermekes gyári munkással szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette. Ezért a megyei bíróság mind a fellebbezési óvást, mind az enyhítés végett bejelentett fellebbezéseket elutasította. A vádlott a vadászat szabályainak megszegésével követett el bűntettet, ezért a megyei bíróság a Btk. 51. §-ának a) pontja alapján a vadászástól is eltiltotta egyévi időtartamra. Tévedett azonban a járásbíróság, amikor a vádlottól bűnjelként lefoglalt vadászfegyvert és töltényeket elkobozta. Gondatlan cselekményeknél elkobzásnak csak akkor van helye, ha a lefoglalt tárgy a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti. (BJD 351.) Mivel a jelen esetben ezek a körülmények nem forognak fenn, a megyei bíróság az elkobzást mellőzte, és a lefoglalt tárgyakat a vádlottnak kiadni rendelte. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Bf. 425'1967. sz.) (5662.) 4777. A lopáshoz felhasználni kívánt eszköz téves elkobzása, mivel a cselekmény az előkészületen nem jutott túl. A járásbíróság a terheltet súlyos testi sértés miatt elítélte. A bűnjelként lefoglalt zsákot elkobozta. A terhelt azzal a szándékkal ment az esti órákban a vasútállomás mellett tárolt szénhez, hogy abból eltulajdonítson. Erre a célra egy zsákot vitt magával. Mielőtt azonban a szén közelébe juthatott volna, az egyik munkás kérdőre vonta, hogy mit keres ott az üres zsákkal. A terhelt a munkást ellökte, aki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Helytálló a törvényességi óvás a tekintetben, hogy a bűnjelként lefoglalt zsák elkobzása törvénysértő. A terheltnél a vádbeli alkalommal lopás céljából levő zsák nem volt az elkövetett bűntett — a súlyos testi sértés eszköze. Márpedig a Btk. 139