Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

A büntetés elévülése 58. § 4752. Közkegyelem folytán feltételesen elengedett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni a várakozási időn belül elkövetett bűntett miatt, ha a szabadságvesztés végrehajtása elévült. A katonai bíróság a terheltet 1963. január 21-én jogerőre emelkedett ítéletével társadalmi tulajdont károsító sikkasztás és társadalmi tulajdont károsító csalás miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A terhelt a büntetését 1962. november 24-től töltötte. A katonai bíróság 1963. március 25. napján kelt határozatával megállapította, hogy a terhelt az 1963. évi 4. sz. tvr. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján 1963. március 25-én mentesült a szabadságvesztés további végrehajtása alól, és ezért még azon a napon szabadlábra helyezték. A sz.-i járásbíróság a terheltet 1968. február 13-án kelt ítéletével társadalmi tulajdont károsító, visszaesőként elkövetett sikkasztás miatt 2 évi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra ítélte. Egyben megállapította, hogy a büntetést börtönben kell letölteni, és a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A sz.-i járásbíróság az 1963. évi 4. sz. tvr. 8. §-ára hivatkozással elrendelte a katonai bíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. A sz.-i megyei bíróság — mint másodfokú bíróság — 1968. április 19-én kelt ítéletével a járásbíróság által alkalmazott minősítést akként változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét 2 rendbelinek minősítette, és a szabadságvesztést 3 évre felemelte. A katonai bíróság 1968. június 11-én kelt ítéletével egyrészről a katonai bíróság, másrészről a sz.-i járásbíróság, illetve a sz.-i megyei bíróság fenti ítéleteivel kiszabott szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta, és a terhelttel szemben 3 évi és 6 hónapi szabadságvesztést állapított meg. Kimondotta, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, és a terhelt feltételes szabadságra csak a szabadságvesztés háromnegyed részének a kitöltése után bocsátható. A Legfelsőbb Bíróság 1968. július 9-én kelt végzésével az összbüntetést kiszabó ítélet ellen bejelentett fellebbezést elutasította. A Legfelsőbb Bírósághoz 1968. október 17-én benyújtott törvényességi óvás szerint törvényt sértett a járásbíróság, illetve a sz.-i megyei bíróság, amikor a katonai bíróság ítéletével kiszabott 8 hónapi szabadságvesztés végrehajtását elrendelte, és ennek folytán törvénysértő a katonai bíróságnak, illetve a Legfelsőbb Bíróságnak az összbüntetés tárgyában hozott határozata is. A törvényességi óvás alapos. A katonai bíróság ítélete 1963. január 21-én emelkedett jogerőre. A Btk. 58. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a főbüntetés elévülése 5 évet el nem érő szabadságvesztés esetében 5 év. A Btk. 59. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a főbüntetés elévülésének határideje azon a napon kezdődik, amelyen a büntetést ki118