Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A tényállás szerint a terhelt elhatározta, hogy egy kisebb teljesítményű baromfikeltető gépet fog vásárolni, amelyet a háztartásában dolgozó felesége fog üzemben tartani. A terhelt 1965. február havában a baromfikeltető gép eladásával foglalkozó vállalat telephelyén értesült arról, hogy a gépet tsz-ek részére 3000 Ft-ért. magánszemélyek részére pedig 7250 Ft-ért árusítják. A terhelt a baromfikeltető gépet egy tsz útján a saját részére 3000 Ft-ért megvette. A nyomozás megindulása után a terhelt a 4250 Ft vételár-különbözetet a vállalatnak befizette, így a sértett kára megtérült. A büntetés kiszabására vonatkozó ítéleti rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróságnak a bűnösség és a cselekmény minősítése kérdésében elfoglalt jogi álláspontja megfelel a törvénynek. A büntetés kiszabása azonban az anyagi büntető jogszabályok megsértésével történt azáltal, hogy a járásbíróság a terhelttel szemben a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte. A járásbíróság a terhelt javára enyhítő körülményként értékelte büntetlen előéletét, beismerését, betegségét, továbbá, hogy az okozott kárt megtérítette és hogy a cselekmény elkövetésére a gépet árusító vállalat osztályvezetőjének a biztatása indította, míg terhére súlyosbító körülményt nem talált. A járásbíróság helyesen értékelte a bűnösségi körülményeket. A bűnösségi körülményekre tekintettel a kiszabott szabadságvesztés mértéke a büntetési célok eléréséhez szükséges, és a büntetés végrehajtásának a felfüggesztése is megfelel a törvénynek. A Btk. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében azonban azzal szemben, akit szabadságvesztésre ítéltek és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van, mellékbüntetésként pénzbüntetést kell alkalmazni, ha a bűntettet haszonszerzés céljából követte el. A járásbíróság a terhelttel szemben a pénzmellékbüntetés kiszabását azon az alapon mellőzte, hogy a terhelt táppénzes állományban van. Ez az időlegesen fennálló körülmény azonban egymagában nem teszi szükségtelenné a terhelt keresetének, jövedelmének, illetve vagyonának egyébkénti vizsgálatát. A vagyoni bizonyítványból megállapítható, hogy a terheltnek jelentős nagyságú házkörüli gyümölcsöse, emellett baromfikeltető gépe és személygépkocsija van, s mint vállalati elektrikus, megfelelő keresettel is rendelkezik. A terhelt az elítélés alapjául szolgáló bűntettet haszonszerzés céljából követte el, és a járásbíróság e bűntett miatt szabadságvesztést szabott ki, Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor a terhelttel szemben a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva, a terheltet a büntetési célok eléréséhez 1 500 Ft pénzmellékbüntetésre is ítélte. (Legf. Bír. B. törv. II. 601/1966. sz.) (5061.) 3683. Pénzmellékbüntetés kiszabásának törvénysértő mellőzése társadalmi tulajdont károsító sikkasztás esetében. A járásbíróság a terheltet társadalmi tulajdont károsító sikkasztás miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, ennek végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. 88