Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

sodfokú bíróság szigorított börtönt jelölne ki azon az alapon, hogy az elítélt a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedik [38/A. § a) pont második tétele]. VII. Az 1966. évi 21. sz. törvényerejű rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint az ítéletnek a szabadságvesztés végrehajtása fokozatára vonatkozó rendelkezése ellen külön fellebbezésnek nincs helye, kivéve a § (2) bekezdésének az esetét, amely kivételesen lehetővé teszi az egy fokozattal szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási mód kijelölését. Az önállóan — kizárólag az említett okból — előterjesztett fellebbezés a fent kifejtettekhez képest csupán a büntetés végrehajtására vonatkozik. Ebből következik, hogy habár az a terhelt hátrányára irányul, mégsem tekinthető súlyosítási tilalom szempontjából a terhelt terhére bejelentettnek. Ilyennek ugyanis az olyan fellebbezés tekinthető, amely ... a büntetés kiszabása vonatkozásában hátrányosabb rendelkezést céloz. (BK 418. BJD 3487.) Ehhez képest — kizárólag a szabadságvesztés végrehajtásának kivételesen egy fokozattal enyhébb módon való kijelölése miatt bejelentett fellebbezési óvás alapján — az elsőfokon kiszabott büntetés nem súlyosítható. VIII. A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában történő végrehajtásának elrendelése esetén — az új szabályozásra figyelemmel — dönteni kell abban a tekintetben is, hogy ha a végrehajtás e lehetősége a terhelt katonai szolgálati viszonyának a megszűnése folytán — a büntetés megkezdése előtt vagy annak végrehajtása alatt — kizárttá válik: úgy az elítélten a büntetést vagy annak hátralevő részét a szabadságvesztés mely fokozatában hajtsák végre. A katonai bíróságnak ezért az ítélet rendelkező részében azt is meg kell határoznia, hogy amennyiben a büntetést fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában végrehajtani nem lehet, a szabadságvesztés mely fokozata lép e büntetésvégrehajtási módok helyébe. Ennek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a szabadságvesztésnek fegyelmező zászlóaljban (katonai fogdában) való letöltése a terheltre nézve kedvezőbb joghatásokkal jár, mintha a büntetést polgári büntetőintézetben tölti ki. A katonai bíróság ezért e büntetés kiszabásánál azt is vizsgálja, hogy annak célja — a fentiekre figyelemmel — ilyen végrehajtási mód mellett is elérhető-e. Ehhez képest, ha a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában történő végrehajtásának a lehetősége megszűnik, a Btk. 38/E. §-ának az alkalmazásával a szándékos bűntett (Btk. 38/C. §) miatt elítélt katona büntetését is büntetés végrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. Ha pedig az elítélés alapjául gondatlanul elkövetett bűntett szolgál, a végrehajtás más fokozata szóba sem kerülhet. Mindezekre tekintettel — a Btk. 38/A. és 38/B. §-aiban meghatározott 69