Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

vésbé kell részéről bűnelkövetéstől tartani. Ugyanez a megfontolás maradéktalanul áll az adott esetre is. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 1260/1966. sz.) (5017.) 3619. Tényben való tévedés értékelése ittas vádlottnál. A járásbíróság jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet kisebb súlyú lopás miatt ítélte el. A tényállás szerint a terhelt több italboltban italozott, és ennek eredményeként olyan mértékben részegedett le, hogy kerékpárját — amelylyel otthonából a községbe ment — az egyik önkiszolgáló bolt előtt elhagyta. Rövid idővel később a ruházati nagyáruház előtt elhelyezett kerékpárt elvette és azzal indult haza. A sértett 800 Ft értékű kerékpárjának eltűnését észrevette, annak keresésére indult, és rövid időn belül az OTP udvarában megtalálta a terheltet a kerékpárral együtt, amit magához is vett. A járásbíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság az alanti indokolással alaposnak találta. A Btk. 291. §-a szerint a lopást az követi el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Mivel a terhelt a sértett kerékpárját önhibájából eredő ittas állapotban vitte el, a bíróságnak nem csupán a cselekmény külső megjelenési formáját, hanem az azzal összefüggő azon tárgyi körülményeket is gondosan és behatóan vizsgálat alá kellett volna vonnia, amelyek alapján megnyugtatóan állást lehet foglalni az elvétel célja, illetve abban a kérdésben, hogy nem forog-e fenn a tévedés esete. Ezt a járásbíróság elmulasztotta. Ilyen vizsgálódás mellett pedig adott esetben a terhelt magatartásából nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az alanyi oldal teljessége esetén cselekménye a lopás törvényi tényállását valósítaná meg, mivel a tárgyi körülmények olyanok, amelyek a lopáshoz megkívánt eltulajdonítási szándék megállapítására nem nyújtanak következtetési alapot, sőt az ellen szólnak. Abból a körülményből ugyanis, hogy a terhelt a vádbeli alkalommal több helyen a saját kerékpárján járt, továbbá azt elhagyva vitte el a sértett kerékpárját — okszerűen arra vonatkozó következtetés, hogy a sértett kerékpárját tévedésből sajátjaként vitte el, és nem avégett, hogy azt eltulajdonítsa. Ezért a járásbíróságnak a terheltet eltulajdonítási szándék hiányában a lopás miatt ellene emelt vád alól — mert nem követett el bűntettet — fel kellett volna mentenie. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor a terhelt bűnösségét a kisebb súlyú lopásban megállapította, és ezért vele szemben büntetést szabott ki. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a terheltet a kisebb súlyú lopás alól — mert nem követett el bűntettet — felmentette [Be. 226. § (1) bek. a) pont]. (Legf. Bír. B. törv. IV. 1426/1966. sz.) (5269.) 3620. A bűnösségi körülmények értékelése teljesen lerészegedett vádlott esetében. — A cselekmény külső megjelenési alakja és az ezzel kapcsolatos tárgyi körülmények alapján dönthető el, hogy az alanyi oldal teljessége esetén a cselekmény megvalósitja-e az emberölés kísérletét. 41