Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A mentesítés kérdésében az elsőfokú bíróság előtt tartott meghallgatás során az elítélt kifejezetten azt kérte, hogy a bíróság mentesítse őt a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. A kifejezetten bírósági mentesítésre irányuló kérelmet tehát az elsőfokú bíróságnak érdemben kellett volna elbírálnia, annál is inkább, mert az ügy érdemében hozott végzés ellen is fellebbezésnek van helye. Érdemi határozat hiányában nem kerülhet sor annak a megállapítására sem, hogy a bíróság kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott-e. Egyéni kegyelmi felterjesztésről pedig csak kedvezőtlen érdemi határozat esetén lehet szó. A Legfelsőbb Bíróság ezért a végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. (Legf. Bír. Rf. II. 1125/1966. sz.) (5132.) 3855. A fiatalkorú az összbüntetésül kiszabott 6 hónapi szabadságvesztés kiállása után is mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A fiatalkorú terheltet a járásbíróság 1964. március 6. napján zsebtolvajlás útján elkövetett lopás miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Ugyanőt a járásbíróság 1965. április 28 napján bűnpártolás miatt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Elrendelte az előző felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, és megállapította, hogy a terhelt a büntetése háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság 1965. május 24. napján a két szabadságvesztést összbüntetésbe foglalta, és az összbüntetés tartamát 6 hónapi szabadságvesztésben állapította meg. A fiatalkorú terhelt az összbüntetés háromnegyed részének kiállása után: 1965. szeptember 29. napján feltételes szabadságra került. (A feltételes szabadság ideje 1965. november 14. napján járt le.) A terhelt a feltételes szabadság idejének lejárta után a földművesszövetkezettől 240 Ft értékű burgonyát és egy 30 Ft értékű zsákot lopott el. E cselekményét a járásbíróság a jogerős ítéletében tévesen visszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopásnak minősítette. A terhelt az első büntetésére nézve az ítélet jogerőre emelkedése napján mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. [Btk. 102. § (2) bekezdés.] Ez a mentesítés a második alkalommal történt elítélésével hatályát vesztette, mert a próbaidő alatt elkövetett újabb bűntettért ítélték el és a bíróság elrendelte az előző felfüggesztett büntetés végrehajtását is. [Btk. 102. § (2) bekezdés második mondata]. Az utóbbi összbüntetésbe foglalt két szabadságvesztés helyett összbüntetésül kiszabott 6 hónapi szabadságvesztés végrehajtása befejezésének napján — ami 1965. november 14-én következett be — a fiatalkorú terhelt újból mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól [Btk. 102. § (1) bekezdés]. A mentesítés folytán pedig a terhelt — a Btk. 78. §-a értelmében — mentesült azok alól a hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. A fiatalkorú terhelt a mentesítés beállta után követte el azt az újabb cselekményét, amely miatt a 196