Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

a mentesítéshez szükséges várakozási idővel — a Btk. 50. §-ának (2) bekezdése értelmében a meg nem szüntetett feltételes szabadságon töltött időt be kell számítani. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a kérelem érdemi elbírálásához szükséges bizonyítékok beszerzése nélkül, a Be. 300. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás mellőzésével az elítélt kérelmét elutasította. Ezért a megyei bíróság a fellebbezést alaposnak találva, az elsőfokú bíróság végzését a Be. 269. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmazandó 256. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot a Be. 300. §-ának (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatására utasította. (Szegedi Megyei Bíróság Rf. I. 415/1967.) (5409.) 3832. A mentesítéshez szükséges várakozási időt, törvényességi óvás folytán hozott új határozat esetén, az abban megállapított szabadságvesztés kiállásától kell számítani. (5063.) Részletesen: Btk. 83. §-nál. 3833. Együttes mentesítés esetén a várakozási idő kezdő időpontját a végre nem hajtott szabadságvesztésre ítélés nem befolyásolja. Kihatással lehet azonban a várakozási idő meghosszabbítására. (5064.) Részletesen: Btk. 83. §-nál. A mentesítés egységessége 82. §. 3834. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítés várakozási ideje és a közügyektől eltiltás tartama egymás mellett, párhuzamosan telik. (5409.) Részletesen: Btk. 81. §-nál. Együttes mentesítés 83. §. 3835. A korábbi elítélésekkel kapcsolatos mentesítések téves megállapítása folytán a feltételes szabadságra bocsátásból való kizárásnak törvénysértő mellőzése. 1. A járásbíróság a terheltet 1954. november 4-én hozott ítéletével társadalmi tulajdont károsító lopásért 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. 2. Ezt követően a járásbíróság 1955. január 7-én hozott ítéletével a terheltet társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás és magánokirathamisítás miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Elrendelte egyúttal a korábbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtását is. A megyei bíróság az 1955. március 17. napján meghozott végzésével az ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket elutasította. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1956. február 1. napján kelt kegyelmi elhatározásával akként rendelkezett, hogy az előzőekben említett 180