Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezőnek a büntetése letöltése óta tanúsított magatartását, életmódját értékelve arra a meggyőződésre jutott, hogy a kérelmező a bírósági mentesítésre érdemes. Minthogy a bírósági mentesítésnek a törvényben írt előfeltételei fennállnak, ezért az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmezőt a Btk. 81. §-a alapján a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól mentesítette. (Legf. Bír. Rf. V. 1495/1965. sz.) (4772.) 3827. Mentesítés iránti kérelem megalapozatlan adatok alapján való elutasítása. Az elsőfokú bíróság az elítélt mentesítés iránti kérelmét azzal utasította el, hogy nevezett a mentesítésre nem érdemes, mert a mentesítés alapját képező büntetés végrehajtása után nem sokkal az elsőkhöz hasonló jellegű bűncselekményt, árdrágító üzérkedést követett el. Nem tekinthető tehát olyannak, aki becsületes életmódot folytatott. A Legfelsőbb Bíróság nem látta érdemi felülbírálásra alkalmasnak az elsőfokú bíróság végzését. Az elsőfokú bíróság a kérelem elutasítását a kérelmező újabb elítélésére alapozza. Ebből folyóan, de egyébként is az elsőfokú bíróságnak be kellett volna szereznie ezen újabb elítéléssel kapcsolatos iratokat, mert a Btk. 83. §-ának (1) bekezdése értelmében a két elítélésre vonatkozó együttes mentesítés kérdésében kell dönteni. Ezt azonban elmulasztotta. De nem egyértelműek a kérelmező magatartására vonatkozóan beszerzett adatok sem. A munkáltatói és a tanácsi vélemény nem tartalmaz olyan adatot, amely kifogásolható magatartásra utalna. Ezzel szemben a korábban előterjesztett mentesítési kérelem kapcsán a k.-i rendőrőrstől beszerzett jelentés szerint a kérelmezőnek a b.-i járási tanács azért mondott fel, mert munkájában nagyobb fogyatékosságok mutatkoztak. A járási tanács vb mezőgazdasági osztálya pedig olyan igazolást állított ki, hogy a kérelmező munkahelyén, a termelőszövetkezetben nehéz körülmények között dolgozott, sikerült a negatív tényezőket csökkentenie. Hasonló ellentétes adatok találhatók a k.-i termelőszövetkezetben kifejtett munkájáról is. A rendőri jelentés szerint a kérelmező különböző visszaéléseket követett el, azonban a büntető eljárást megszüntették. A járási tanács úgy nyilatkozott, hogy a kérelmező jól felkészült, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező személy, akinek a munkája nagyban hozzájárult az említett termelőszövetkezet szervezeti és gazdasági megszilárdításához. Arra nézve, hogy a fenti rendőri jelentésben említett büntető eljárás hol folyt és azt mi okból szüntették meg, adatok nem állottak az elsőfokú bíróság rendelkezésére. Ezért az elsőfokú bíróságnak a k.-i rendőrőrstől adatokat kellett volna beszereznie arra nézve, hogy az említett büntető eljárás hol folyt, milyen szám alatt, és a vonatkozó ügyiratokat is be kellett volna szereznie. A megyei bíróság az ellentmondó adatokkal kellően nem foglalkozott, az ellentmondásokat nem oldotta fel, a szükséges bűnügyi iratokat nem szerezte be, és az együttes mentesítés kérdésére sem tért ki. Ez okból megalapozatlanok azok a ténykörülmények, amelyekre az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasító végzését alapította. 174