Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

róság végrehajtható vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli. Ez esetben ugyanis még egyik szabadságvesztést sem hajtották végre. Az említett törvényi előfeltételek esetén viszont — a Btk. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében — nemcsak lehetőség van összbüntetés kiszabására, hanem a két szabadságvesztést — függetlenül attól, hogy azok egyikéből az elítéltet már feltételes szabadságra bocsátották, míg a másik büntetés végrehajtható vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés — összbüntetésbe kell foglalni. Nyilvánvaló azonban, hogy a 446. számú kollégiumi állásfoglalás II. pontjában foglalt alapelv akkor is maradéktalanul érvényesül, ha a feltételes szabadságra bocsátás előtt elkövetett bűntett miatti elítélés nem a feltételes szabadság ideje alatt történt, hanem azt megelőzően, azonban az összbüntetésbe foglalásra valamilyen oknál fogva — jelen esetben például a bíróság késedelme folytán — csak a feltételes szabadság ideje alatt kerülhet sor. Ez esetben is mindaddig helye van tehát a külön ítéletekkel kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalásának amíg a feltételes szabadság le nem telt, tehát lehetőség van a két büntetés egyfolytában való letöltésére, A fenti állásfoglalás V. pontjában foglaltak szerint elégséges, ha ez a feltétel az elsőfokú ítélet meghozatalakor áll fenn. (Legf. Bír. Katf. II. 591/1966. sz.) (5129.) 3795. Két különböző ítélettel kiszabott javító-nevelő munka folyamatos töltése esetén sem foglalható összbüntetésbe, ha az elítélt a határozathozatalkor az egyik ítélettel kiszabott javító-nevelő munkát már kitöltötte. Az elítéltet a katonai bíróság 1966. január 12. napján jogerőre emelkedett ítéletével együttesen elkövetett garázdaság miatt 3 hónapi 15%-os bércsökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte. Ezt követően ugyanezt az elítéltet a járásbíróság az 1966. május 17. napján jogerőre emelkedett ítéletével foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés miatt 5 hónapi 10%-os bércsökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte. Az elítélt a katonai bíróság ítéletével kiszabott javító-nevelő munkát 1966. április 17-től 1966. július 17-ig letöltötte. Ezt követően 1966. július 18-án foganatba vették a járásbíróság ítéletével kiszabott javítónevelő munka végrehajtását. A katonai ügyészség 1966. július 29. napján — amikor a járásbíróság iratai rendelkezésére állottak — indítványozta a két ítélettel kiszabott javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalását. A katonai bíróság a két különböző ítélettel kiszabott javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalására lehetőséget nem látott. Az elítélten ugyanis az indítvány megtételekor az egyik ítélettel kiszabott javítónevelő munkát már végrehajtották. A Btk. 72. §-a (2) bekezdésének első mondata szerint csak olyan büntetések foglalhatók összbüntetésbe, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre. Ez általános szabály alól csupán a fenti bekezdés második mondata állapít meg kivételt, amennyiben több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén összbüntetésbe foglalást ír elő akkor is, ha a szabadság158