Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

döntését érdemben nem vizsgálhatja felül. Az összbüntetést kiszabó ítéletben a bíróság az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés egész terjedelmére nézve az alapítéletekben megállapított legszigorúbb fokozatot rendeli alkalmazni. A Btk. 73. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetben (quasi halmazat) a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát is úgy kell meghatározni, mintha valamennyi bűntettet egy eljárásban bírálták volna el és azokra halmazati büntetést szabtak volna ki. A bíróság ítéletében az összbüntetésként kiszabott három évi időtartamot meghaladó szabadságvesztést sem rendelheti börtönben végrehajtani [Btk. 38/B. § c) pont], amennyiben az alapítéletek egyike gondatlanul elkövetett bűntett miatt szabott ki szabadságvesztést. A szabadságvesztésre átváltoztatott javító-nevelő munkát a végrehajtás fokozatánál figyelmen kívül kell hagyni. Részletesen: Btk. 38. §-nál. 3789. Ha a közkegyelem az újabb bűntett elkövetése folytán hatályát vesztette, az összbüntetésbe foglalásnak helye van, A kerületi bíróság az 1962. április 2. napján hozott ítéletével a terheltet társadalmi tulajdont károsító folytatólagosan elkövetett csalás és magánokirathamisítás miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A terhelt az 1963. évi. 4. sz. tvr. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján mentesült a szabadságvesztés további részének a végrehajtása alól. Ugyanőt a járásbíróság az 1964. november 19. napján hozott ítéletével ötrendbeli, visszaesőként elkövetett lopás miatt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a terhelt büntetése háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra, továbbá, hogy az előbbi ítélettel kiszabott szabadságvesztésnek a közkegyelem folytán elengedett részére a kegyelem hatályát vesztette, és elrendelte a szabadságvesztés hátralevő részének a végrehajtását. A járásbíróság a fenti szabadságvesztésekkel kapcsolatosan az összbüntetésbe foglalást megtagadta. Álláspontja szerint a szabadságvesztés hátralevő részének közkegyelemből való elengedése lényegében ugyanolyan hatályú és tartalmú, mintha a terheltet feltételes szabadságra bocsátották volna. A BK 405. számú állásfoglalásban foglalt azt a jogelvet tehát, hogy ha az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntettért újból szabadságvesztésre ítélik, a két szabadságvesztést nem lehet összbüntetésbe foglalni, alkalmazni kell a közkegyelem folytán szabadult esetében is. — E végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. Ha az elkövetőt több szabadságvesztésre ítélik, a Btk. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében a kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. E törvényi rendelkezést értelmező BK 405. számú állásfoglalás szerint pedig, ha a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntettért újbóli szabadságvesztésre ítélik: a két szabadságvesztést összbüntetésbe foglalni nem lehet. Az összbüntetés szabályozásának elvi alapja az a felismerés, hogy a több ítélettel kiszabott szabadságvesztés folyamatos végrehajtása terhesebb az elítéltre, mint az ugyanazon tartamban, de megszakítva végre152