Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

tosan hajtanak végre, összbüntetésbe foglalásnak helye van akkor is, ha a büntetések egyikét még nem hajtották teljesen végre. Ez a törvényi rendelkezés az összbüntetésbe foglalásnak egyik, azon alapvető okán nyugszik, hogy több büntetés egyhuzamban való kitöl­tése általában nagyobb hátrányt jelent, mintha ugyanazokat a bünteté­seket megszakítással külön-külön hajtják végre, és éppen ezért a több büntetésnek egyhuzamban való kiállásából adódó hátrányt a bünteté­sek tartamának összbüntetésbe foglalása által történő csökkentésével kívánja ellensúlyozni. A Btk. 72. §-a (2) bekezdésének idézett rendelkezéséből értelemsze­rűen az következik, hogy az összbüntetés kiszabása említett törvényi előfeltételeinek legalább az összbüntetést kiszabó elsőfokú ítélet meg­hozatalakor még fenn kell állniuk. Ha viszont az összbüntetés kiszabásának törvényi előfeltételei az össz­büntetés tárgyában hozott elsőfokú bírósági határozat meghozatala nap­ján maradéktalanul fennállanak, a bíróságnak összbüntetést kiszabó határozatot kell hoznia még akkor is, ha ezek az előfeltételek előrelát­hatóan, illetve a bíróság által tudottan, már az összbüntetés meghoza­talát követő napon megszűnnek, illetve nem fognak fennállani. (A bün­tetések egyhuzamban töltésének lehetősége megszűnik.) Az összbüntetés kiszabására illetékes és hatáskörrel rendelkező [Be. 283. § (1) bek.J elsőfokú bíróság tehát, ha az ítélete meghozatala napján az összbüntetés kiszabásának törvényi előfeltételei maradéktalanul fennállanak, az összbüntetésbe foglalást nem tagadhatja meg. Ez összhangban áll azzal a törvényi rendelkezéssel is, hogy az össz­büntetés kiszabása — nem erre irányuló indítványtól függ, hanem — kötelező, ha törvényi előfeltételei fennállanak [Btk. 72. § (1) bek.]. Mindezekből értelemszerűen az is következik, hogy az elsőfokon ho­zott összbüntetést kiszabó ítélet ellen bejelentett fellebbezés folytán az ítélet másodfokú elbírálásakor, ha már nem is állanak fenn az össz­büntetésbe foglalásnak a Btk. 72. §-ának (2) bekezdésében írt törvényi előfeltételei —, mert közben megszűntek —, a másodfokú bíróság az összbüntetés kiszabását már ez okból nem mellőzheti. A másodfokú bíróság ebben a kérdésben csak annak vizsgálatára szo­rítkozhat, hogy az összbüntetés kiszabásának a Btk. 72. §-a (2) bekez­désében meghatározott előfeltételei az elsőfokú ítélet meghozatalakor fennállottak-e vagy sem. A fenti álláspontot támasztja alá az is, hogy az elsőfokú ítélet má­sodfokú elbírálására nem minden esetben kerül sor. Éppen ezért az elsőfokú ítéletnek nem minden esetben bekövetkező másodfokú elbírá­lása során — ha az elsőfokú ítélet meghozatala után időközben meg is szűntek az összbüntetés kiszabásának előfeltételei — az összbüntetés kiszabása ez okból nem tagadható meg. 3788. BK 450. sz. (BH 1967. évi 4. sz.) V. Az összbüntetést kiszabó bíróságnak ítéletében rendelkeznie kell arról, hogy az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztést melyik fo­kozatban kell egységesen végrehajtani. Az összbüntetést kiszabó bíróság az alapítéletet hozó bíróságnak a 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom