Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

cselekményét a beosztása adta lehetőségekkel visszaélve követte el: az a körülmény, hogy a sértett vállalatnál hosszú időn át dolgozott és mun­kájával egyébként meg voltak elégedve, a javára enyhítő körülmény­ként nem értékelhető. Ezekre tekintettel és figyelemmel az említett büntető elvi döntésben foglalt irányadó szempontokra, a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a terhelt cselekményének súlya, a társadalom védelmének és az álta­lános megelőzésnek az adott esetben előtérbe kerülő érdeke a terheltre kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését kizárja. Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a terheltre egyébként megfelelő tartamban kiszabott szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. (Legf. Bír. B. törv. I. 1277/1965. sz.) (4812.) 3772. Szabadságvesztés törvénysértő felfüggesztése. Az erdészeti dolgozó I. r. terhelt a helyi termelőszövetkezetben mint traktoros dolgozó II. r. terhelttel közölte, hogy — korábbi kérésének megfelelően — az erdészet tulajdonában álló, már megmunkált luc­fenyő-rönkökből fát lehet „szerezni". E megbeszélés értelmében a ter­heltnek a termelőszövetkezet vontatójával az erdőbe mentek, és az er­dészet tulajdonában álló faanyagból közösen 15 lucfenyő-rönköt — 3,93 köbméter mennyiségben, 4205,10 Ft értékben — a vontatóra fel­raktak, majd a sötétség leple alatt a lopott fát a termelőszövetkezet fűrésztelepére szállították. Tervük az volt, hogy a fát feldolgoztatják és a feldolgozott fán megosztoznak. Cselekményüket azonban leleplez­ték, és a lopott fát még a büntető eljárás megindulása előtt az erdészet utasítására az eredeti helyére visszaszállították. A járásbíróság a társtettesi minőségben elkövetett társadalmi tulaj­dont károsító lopás miatt az I. r. terheltet 4 hónapi szabadságvesztésre és 400 Ft pénzmellékbüntetésre, a II. r. terheltet 6 hónapi szabadság­vesztésre és 600 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Mindkét terhelt sza­badságvesztésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A büntetés kiszabásánál a járásbíróság súlyosítóként értékelte, hogy a terheltek aránylag magas összeg erejéig károsították meg a társadalmi tulajdont, a II. r. terhelt vonatkozásában pedig kezdeményező szere­pét is. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság mindkét terhelt bün­tetlen előéletét, családos állapotát. Figyelemmel a terheltek büntetlen előéletére, továbbá az I. r. terhelt feltáró jellegű beismerő vallomására, családos állapotára, a II. r. terheltnek ugyancsak családos állapotára, valamint arra, hogy a társadalmi munkából tevékenyen veszi ki a ré­szét, függesztette fel próbaidőre mindkét terhelt szabadságvesztésének végrehajtását. Az ügyben eljárt bíróság az általa is helyesen megállapított súlyosító körülményeket nem értékelte kellő súllyal, más lényeges súlyosító kö­rülményt figyelmen kívül hagyott, enyhítőnek nem tekinthető körül­ményt is enyhítőként vett figyelembe, és végül a cselekmény tárgyi sú­lyát lebecsülte. Mindez azt eredményezte, hogy az egyébként megfelelő mértékben kiszabott szabadságvesztést 3 évi próbaidőre tévesen füg­gesztette fel. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom