Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)
cselekményét a beosztása adta lehetőségekkel visszaélve követte el: az a körülmény, hogy a sértett vállalatnál hosszú időn át dolgozott és munkájával egyébként meg voltak elégedve, a javára enyhítő körülményként nem értékelhető. Ezekre tekintettel és figyelemmel az említett büntető elvi döntésben foglalt irányadó szempontokra, a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a terhelt cselekményének súlya, a társadalom védelmének és az általános megelőzésnek az adott esetben előtérbe kerülő érdeke a terheltre kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését kizárja. Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a terheltre egyébként megfelelő tartamban kiszabott szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. (Legf. Bír. B. törv. I. 1277/1965. sz.) (4812.) 3772. Szabadságvesztés törvénysértő felfüggesztése. Az erdészeti dolgozó I. r. terhelt a helyi termelőszövetkezetben mint traktoros dolgozó II. r. terhelttel közölte, hogy — korábbi kérésének megfelelően — az erdészet tulajdonában álló, már megmunkált lucfenyő-rönkökből fát lehet „szerezni". E megbeszélés értelmében a terheltnek a termelőszövetkezet vontatójával az erdőbe mentek, és az erdészet tulajdonában álló faanyagból közösen 15 lucfenyő-rönköt — 3,93 köbméter mennyiségben, 4205,10 Ft értékben — a vontatóra felraktak, majd a sötétség leple alatt a lopott fát a termelőszövetkezet fűrésztelepére szállították. Tervük az volt, hogy a fát feldolgoztatják és a feldolgozott fán megosztoznak. Cselekményüket azonban leleplezték, és a lopott fát még a büntető eljárás megindulása előtt az erdészet utasítására az eredeti helyére visszaszállították. A járásbíróság a társtettesi minőségben elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopás miatt az I. r. terheltet 4 hónapi szabadságvesztésre és 400 Ft pénzmellékbüntetésre, a II. r. terheltet 6 hónapi szabadságvesztésre és 600 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Mindkét terhelt szabadságvesztésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A büntetés kiszabásánál a járásbíróság súlyosítóként értékelte, hogy a terheltek aránylag magas összeg erejéig károsították meg a társadalmi tulajdont, a II. r. terhelt vonatkozásában pedig kezdeményező szerepét is. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság mindkét terhelt büntetlen előéletét, családos állapotát. Figyelemmel a terheltek büntetlen előéletére, továbbá az I. r. terhelt feltáró jellegű beismerő vallomására, családos állapotára, a II. r. terheltnek ugyancsak családos állapotára, valamint arra, hogy a társadalmi munkából tevékenyen veszi ki a részét, függesztette fel próbaidőre mindkét terhelt szabadságvesztésének végrehajtását. Az ügyben eljárt bíróság az általa is helyesen megállapított súlyosító körülményeket nem értékelte kellő súllyal, más lényeges súlyosító körülményt figyelmen kívül hagyott, enyhítőnek nem tekinthető körülményt is enyhítőként vett figyelembe, és végül a cselekmény tárgyi súlyát lebecsülte. Mindez azt eredményezte, hogy az egyébként megfelelő mértékben kiszabott szabadságvesztést 3 évi próbaidőre tévesen függesztette fel. 136