Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A járásbíróság ugyan súlyosítóként vette figyelembe mindkét terhelt terhére, hogy aránylag magas összeg erejéig károsították meg a társadalmi tulajdont, azonban ezt a tényt nem értékelte kellő súllyal. Azt a körülményt pedig teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy az eltulajdonított, közel 4 köbméter mennyiségű fa igen értékes ipari fa volt. Figyelmen kívül hagyta a járásbíróság azt a körülményt is, hogy a terheltek a lopás elkövetésében korábban megállapodtak, azt céltudatosan, a legalkalmasabb időpont kihasználásával követték el. Azzal is nehezítették a lopás felfedését, hogy a termelőszövetkezet vontatójával szállították a lopott rönköket a fűrésztelepre, így a kívül álló szemlélő nem sejthette, hogy lopott fát vittek feldolgozásra. Mindezek a körülmények a cselekményük tárgyi súlyát jelentősen növelik. Az enyhítő körülmények körében tévesen értékelte a bíróság az I. r. terhelt javára feltáró jellegű beismerő vallomását, mivel a bűncselekményt leleplezték, annak felderítését tehát nem a beismerés segítette elő. Ugyancsak tévesen nyert értékelést a II. r. terhelt javára, hogy a társadalmi munkából tevékenyen veszi ki a részét; az iratokból kitűnik, hogy a II. r. terhelt mint önkéntes rendőr végez társadalmi munkát. Ez a körülmény azonban nem a terhelt javára, hanem éppen terhére értékelendő, mert e minőségénél fogva a bűntettek megakadályozása, a társadalmi tulajdon fosztogatóinak leleplezése lett volna a kötelessége. A terheltek javára figyelembe vehető enyhítő körülmények — a terhükre mutatkozó súlyosító körülményekre tekintettel — csupán a velük szemben kiszabott szabadságvesztés mértékének — az arányosítás követelményeinek is megfelelő — helyességét támasztják alá. A Legfelsőbb Bíróság XXIV. számú büntető elvi döntésében foglaltak szerint azonban a büntetés végrehajtása felfüggesztésénél is a bíróságnak a büntetési célok összessége megvalósítását kell szem előtt tartania, tehát a társadalom védelmének érdekét és a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása követelményét is. Ehhez képest a bíróságnak behatóan vizsgálnia kell azt, hogy a felfüggesztés összhangban áll-e a büntetés céljával, szolgálja-e az elkövető megjavítása mellett a társadalom védelmének érdekét s nem áll-e ellentétben az általános megelőzés követelményével. A járásbíróság által helyes tartamban kiszabott szabadságvesztések végrehajtásának a felfüggesztése nem áll összhangban a büntetés céljával, nem szolgálja kellően a társadalom védelmének érdekét, ellentétben áll az általános megelőzés követelményével. A terheltek személyi körülményei bár kedvezőek, azonban az általuk elkövetett bűntett nagyobb tárgyi súlya, az elkövetés körülményei kizárttá teszik javukra a Btk. 70. §-ának — a büntetés felfüggesztése kedvezményének — az alkalmazását, mert a kiemelt nyomatékos súlyosító körülmények mellett adott esetben a büntetési célok csupán végrehajtásra kerülő szabadságvesztéssel érhetők el. (Legf. Bír. B. törv. IV. 70/1966. sz.) (4928.) 137