Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

végett szükséges rendszerint a végrehajtható szabadságvesztés alkalmazása. Az adott esetben a terhelt foglalkozási szabályszegése rendkívül durva. Egy meglehetősen hosszú és a keresztező forgalmat lebonyolító útrészt huzamosabban igénybe vevő gépjárművel úgy fordult balra, hogy előre sem tekintett. Az úttest állandó és szorgos figyelése a járművezetőknek alapvető kötelessége. Ez a kötelesség csak fokozódik akkor, amikor időlegesen a számukra egyébként tilos útrészt vesznek igénybe. A terhelt is a számára egyébként tilos úttestrészre hajtott rá anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy ezen az úttestrészen van-e forgalom. A közúti közlekedés biztonsága érdekében az ilyen súlyosan gondatlanul eljáró járművezetőkkel szemben a törvény szigorával kell fellépni. Törvényt sértett az eljárt bíróság, amikor a terheltet javító-nevelő munkára ítélte. Ez a büntetési nem — a fentebb kifejtettekre tekintettel — nem biztosíthatja a büntetés célját. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alapos törvényességi óvás folytán a terheltet a terhére megállapított bűntettekért halmazati büntetésül 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítőként értékelte a terhelt büntetlen előéletén túl az eddigi átlagon felüli kiemelkedően jó munkáját. Ez utóbbi körülményre tekintettel látta indokoltnak a büntetési tétel alsó határának az alkalmazását. (Legf. Bír. B. törv. V. 1132/1966. sz.) (5355.) 3718. Gondatlan veszélyeztetésért alkalmazott büntetés kiszabásánál a baleset előidézésében a sértett jelentős közrehatásának nyomatékos enyhítő körülményként való értékelése. A járásbíróság, illetve a másodfokon eljárt megyei bíróság a terheltet a foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés miatt a következő tényállás alapján felfüggesztett szabadságvesztésre és megfelelő mellékbüntetésekre ítélte. A terhelt december 22-én reggel 6 óra 30 perc körül személygépkocsiját a város belterületén kb. 30—40 km/óra sebességgel vezette a belváros felé. A látási viszonyok rosszak voltak a hiányos közvilágítás miatt, az út egy szakasza 80—90 m-en majdnem teljesen sötét volt. A terhelt ennek ellenére változatlan sebességgel városi világítás mellett haladt a gépkocsijával, és nem vette észre az előtte vele azonos irányban az úttest szélétől kb. 280—300 cm távolságban kerékpárját toló sértettet, s azt elütötte. A sértett már messziről észlelte a terhelt által vezetett személygépkocsit. Észlelete alapján az úttesten áthaladó nőismerőse figyelmét a közeledő gépjárműre fel is hívta, ennek ellenére ő maga a járdaszegélytől mintegy 3 m távolságra — nem a kerékpárok közlekedésére fenntartott helyen — tolta kerékpárját, amelynek világító berendezése a kerékpár terhelése miatt nem volt észlelhető. Mindezt olyan útszakaszon tette, ahol a közvilágítás hiánya miatt sötétség volt. A sértett homlokcsont és koponyaalapi törést, valamint agyzúzódást szenvedett. A 120