Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

romnegyed ezrelék, míg a H. r. terhelt vérében fél ezrelék vagy azon aluli alkohol-koncentráció lehetett. A járásbíróság a II. r. terheltet az ittas állapotban való járművezetés vádja alól azzal az indokolással mentette fel, hogy a gépjárművezető vérében a vezetés idején kimutatható véralkohol koncentráció csekély mérvű volt, és ennek megfelelően az alkoholos befolyásoltság is, és ilyen esetben bűntett (Btk. 194. §) a terhére nem állapítható meg. A határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az I. r. terheltet — jelen ügyét megelőzően — a járásbíróság ittas állapotban való járművezetés miatt egy ízben már 2500 Ft pénzbüntetésre és a gépjárművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte. Az I. r. terhelt a fentebb említett eltiltás hatálya alatt állott, amikor a most elbírált és ugyancsak ittas állapotban való járművezetésnek minősülő cselekményét elkövette. Az eljárt bíróságok helyesen helyezkedtek arra az álláspontra, hogy ilyen körülmények között az I. r. terhelttel szemben szabadságvesztés kiszabása szükséges. Tévedtek azonban, amikor mellékbüntetésként a gépjárművezetői foglalkozástól eltiltást nem mondották ki. A korábban kiszabott pénzfőbüntetés a gépjárművezetői foglalkozástól való eltiltással mint mellékbüntetéssel együtt sem érte el a kívánt eredményt. Tapasztalati tény, hogy az ittas járművezetőkkel szemben a gépjárművezetéstől való eltiltás általában hatékonyan biztosítja a büntetés célját, és ennek keretében a társadalom érdekvédelmét. Az I. r. terhelttel szemben alkalmazott főbüntetés egymagában a büntetés céljának elérésére nem elegendő, szükséges lett volna mellékbüntetésként a gépjárművezetői foglalkozástól való eltiltás is. Ennek mellőzése ezért törvénysértő. (Legf. Bír. B. törv. V. 764/1966. sz.) (5099.) 3692. Foglalkozástól eltiltás törvénysértő mellőzése az orvos foglalkozású terhelt idős kora miatt. Az orvos foglalkozású terheltet 1951-ben magzatelhajtás miatt 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, 1961-ben csalás miatt 1 évi felfüggesztett szabadságvesztésre és 4000 Ft pénzbüntetésre ítélték. A terhelt 1965. január 5. napján a terhességének V—VI. hónapjában levő R. M. terhességét megszakította. A terhelt a műveletet a saját lakásán végezte el, s ennek során a legelemibb egészségügyi és foglalkozási szabályokat sem tartotta be. A beavatkozás során a terhes nő méhét átfúrta, majd beleiből egy 8—10 cm-es darabot kiszakított. Az életveszélyes állapotba került nőnek kórházba szállításáról csak másnap gondoskodott egy orvosmunkatársa felhívására. A nő méhét teljes egészében el kellett távolítani, aki ennek folytán szülési képességét elvesztette. A terhelt 1900 Ft-ot kért a tiltott műtétért, melyből később 1700 Ft-ot visszaadott. Ugyanezen a napon este a terhelt újabb tiltott műtétet végzett 600 Ft ellenében. A terhesség megszakítását az AB-bizottság nem engedélyezte. Az eljárt bíróságok ítéletei ellen amiatt emelt törvényességi óvást —, mert a terheltet az orvosi foglalkozástól nem tiltották el — a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. Az elsőfokon eljárt bíróság azzal az indokolással mellőzte az említett 95