Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

mellékbüntetést, mert a terhelt 73 éves, magas életkora folytán semmi valószínűsége nincs annak, hogy mint orvos, a foglalkozását ténylegesen gyakorolja. Ez a körülmény nem alapos ok az orvosi foglalkozástól való eltiltás mellőzésére. A terhelt, aki magzatelhajtásért már büntetve volt, az ügy tényállásá­ból is kitűnően ismételten orvosi foglalkozásának a felhasználásával kö­vette el a szándékos bűntetteket, vagyis a megállapított magzatelhajtá­sokat. Erre figyelemmel, továbbá azért is, mert az egyik tiltott műtétet a terhelt az elemi egészségügyi és foglalkozási szabályok olyan durva megszegésével s rendkívüli felelőtlenséggel végezte el, hogy ez a terhes nőnél életveszélyes állapotot és végleges jellegű hátrányos következmé­nyeket (a szülési képesség elvesztését) idézte elő, indokolt a foglalkozás­tól eltiltása. Az ilyen cselekményt elkövető terhelt foglalkozástól eltil­tása ugyanis, figyelemmel a Btk. 51. §-ában foglalt törvényi célkitű­zésre, a társadalom védelme érdekében mellőzhetetlen. Téves az a bírói megítélés — ami az elsőfokú ítélet indokolásából ki­tűnik —, hogy a terheltnél az előrehaladott életkorra tekintettel nincs valószínűsége a foglalkozása gyakorlásának. A magasabb életkor önma­gában még nem zárja ki az orvosi foglalkozás — esetleg szűkebb körű — tényleges gyakorlását. (Legf. Bír. B. törv. I. 863/1966. sz.) (5126.) A vagyonelkobzás 55. §. 3693. Háborús bűntett esetében a Btk.-nak a vagyonelkobzásra vonat­kozó rendelkezése nem alkalmazható. Az elsőfokú bíróság a háborús bűntett miatt elítélt vádlottakat a Btk. 55. §-ának a), illetve b) pontja alapján vagyonelkobzásra is kötelezte. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakat emeli ki: A Btk. 2. §-ának (3) bekezdése hatályában fenntartotta az 1945. évi VII. tör­vénnyel törvényerőre emelt 81/1945. (II. 5.) ME sz. rendelet 3. §-át. Esze­rint pedig háborús és népellenes bűncselekmények miatt halálbüntetés kiszabása esetében, úgyszintén ha a kiszabott szabadságvesztés büntetés 5 évet meghalad, a teljes vagyonelkobzás kimondása kötelező, a bíróság azonban az elkobzás alá eső vagyon egy részét az elkövető tartásra jogo­sult hozzátartozói javára ráutaltságuk esetében, a létfenntartásuk biz­tosításához szükséges mértékben az elkobzás alól mentesítheti. Nincs tehát törvényes lehetőség arra, hogy a bíróság ily ügyekben a vagyon­elkobzást a Btk. 55. §-a alapján alkalmazza. (Legf. Bír. Bf. IV. 134/1967. sz.) (5411.) 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom