Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

mázni, aki a) szakképzettséget kívánó foglalkozás szabályainak a megszegésével vagy az abban való járatlansága következtében követett el bűntettet, vagy b) foglalkozásának felhasználásával szándékos bűntettet követett el. A másodfokú bíróság a terheltet a Btk. 51. § b) pontja alapján tiltotta el a szülész-nőgyógyász szakorvosi foglalkozástól. E döntés indokául a másodfokú bíróság arra hivatkozott, hogy bár a törvény szóhasználata a „foglalkozástól" eltiltás, mégis abból a tényből, hogy a törvény csupán az eltiltás lehetőségéről intézkedik — a mellékbüntetés alkalmazása tehát soha nem kötelező: — következik, hogy a bíróság egészen eltekinthet a mellékbüntetés alkalmazásától, jogosult tehát annak részleges alkalmazására is. A Legfelsőbb Bíróság ezt az álláspontot nem osztja. A Btk. büntetési rendszerében a bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés együttesen szolgálja a büntetés célját: a társadalom védelmét. A társadalom védelme — a szocialista büntetőjogi szemlélet szerint — elsősorban a bűncselekmények megelőzésével biztosítható. Általános tapasztalat, hogy meghatározott helyzetek elősegíthetik a bűntett elkövetését. A bűnismétlés veszélyét magában rejtő ily helyzet a foglalkozás gyakorlásából is eredhet, akár úgy, hogy az elkövető járatlan szakfoglalkozása szabályaiban, akár úgy, hogy a szakfoglalkozás ismert szabályait megszegi, akár pedig úgy, hogy foglalkozásával visszaél a bűntett elkövetése végett. Ha az elkövető a bűntettet foglalkozásával kapcsolatban az említett módon követte el, foglalkozása körében való hagyása esetén általában fennáll az újabb bűncselekmény elkövetésének a veszélye. Az, hogy mikor kell a bűnismétlés veszélyével olyan mértékben számolni, hogy a társadalom védelme a foglalkozástól eltiltást indokolja, csak a konkrét ügyben, a fennforgó valamennyi körülmény gondos mérlegelésével dönthető el. Ezért szabályozza a Btk. a foglalkozástól eltiltást úgy, hogy a törvény az alkalmazás lehetőségét biztosítja a bíró számára. A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja, hogy arra is rámutasson: a törvény nem biztosít a bíróságnak ebben az esetben sem diszkrécionális jogot. Ha tehát a bíróság az eset körülményei alapján arra a meggyőződésre jut. hogy a társadalom védelme a foglalkozástól eltiltást igényli, azt alkalmazni •kell. A törvény szabályozásából tehát nem lehet olyan következtetést levonni, mint amilyenre a másodfokú bíróság jutott. A Btk. szóhasználatában azért szerepel az 51. § első fordulatában a ..szakképzettséget kívánó foglalkozás", mert csak a szakfoglalkozásnak vannak olyan szabályai, amelyeket meg lehet szegni, illetve csak szakfoglalkozás esetén lehet arról szó, hogy valaki annak szabályaiban járatlan. Viszont bármely foglalkozást fel lehet használni bűntett elkövetéséhez, függetlenül attól, hogy gyakorlása szakképzettséget igényel-e vagy sem. Amennyiben tehát a terhelt foglalkozását használta fel büntetendő cselekmény elkövetéséhez, és a társadalom védelme ezt indokolja: foglalkozása gyakorlatától kell őt meghatározott időre eltiltani, függetlenül attól, hogy az szakfoglalkozásnak minősül-e vagy sem. Nincs jelentősége ebből a szempontból, ha valamely foglalkozásban a társadalom igényeinek megfelelően, különleges szaktudást igénylő specializálódás következett is be. Adott esetben a terhelt orvosi foglalkozása felhasználásával követte el a magzatéiba j91