Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

tásokat; ilyen tiltott cselekményt — elvileg és gyakorlatilag egyaránt — akkor is elkövethet, ha a terhes nők mint általános gyakorlatot folytató orvoshoz, nem pedig mint szülész- és nőgyógyászhoz fordulnak hozzá. A terhelt a bűntett elkövetésével az orvosi foglalkozás etikai szabályait is sértette, s minthogy a bűncselekményeket éppen e foglalkozás felhasználásával követte el, foglalkozásától — azaz az orvosi foglalkozástól — általában kell őt eltiltani. A másodfokú bíróságnak a törvényességi óvással megtámadott ítéletében ezzel ellentétes álláspontja egyébként rendkívül fonák helyzetet teremtene, mert azt eredményezné, hogy azoknál a szakképzettséghez kötött foglalkozásoknál, amelyek speciális szakképzettséget igénylő munkakörökre oszlanak, a bűntett elkövetőjét csak valamelyik munkakörétől kellene eltiltani, míg az általános szakképesítéshez kötött foglalkozását egyébként tovább folytathatná. Ellenben azoknál a szakképzettséget igénylő foglalkozásoknál, amelyeknél ilyen további szakosítás nincs: csak a foglalkozástól általában történő eltiltásra kerülhetne sor. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva a másodfokú bíróság ítéletének vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és a terheltet a szakorvosi foglalkozás helyett általában az orvosi foglalkozástól tiltotta el. [Legf. Bír. B. törv. I. 531/1963. sz.] [3879.] 2536' Elsősegélyben részesítést megtagadó orvosnak mellékbüntetésként foglalkozástól való eltiltása. A járásbíróság az orvos terheltet bűnösnek mondotta ki foglalkozásánál fogva segítségnyújtásra kötelezett által segítségnyújtás elmulasztásában és ezért pénzbüntetésre ítélte. A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés mértékét felemelte. A bűnösség alapjául szolgáló tényállás szerint H. L. 14 éves fiú futballozás közben balesetet szenvedett. Eltörött bal alsó karjának orsócsontja. A sérült gyermek a helyi orvoshoz ment, de azt nem találta otthon. Ekkor autóba ültették és a szomszéd községbe vitték a terhelthez, hogy a gyermeket részesítse elsősegélyben. A terhelt amikor hozzá megérkeztek, kijelentette, hogy a gyermeket nem hajlandó megvizsgálni, mert nem az ő körzetébe tartozik. A terhelt nem vizsgálta meg a gyermeket, elsősegélyben nem részesítette annak ellenére, hogy megtekintés után az volt a véleménye, hogy a sértett bal alsó karján törést szenvedett. A gyermeknek fájdalomcsillapítót sem adott. Ezután a sértettet a járási székhelyre vitték, ahol másik orvos a sérült kezet sínbe tette, és a gyermeknek fájdalomcsillapítót adott. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás álláspontja szerint a járásbíróság törvénysértéssel mellőzte a foglalkozástól való eltiltás kimondását. A törvényességi óvás alapos. Foglalkozástól eltiltást azzal szemben lehet alkalmazni a Btk. 51. § a) pontja szerint, aki „szakképzettséget kívánó foglalkozás szabályainak megszegésével" követ el bűntettet. Az orvosi hivatásnál alapvető foglalkozási szabály — melyet jogszabály ír elő —, hogy az orvos bármikor bárkinek baleset esetén köteles segítséget nyújtani. A terhelt ezt a reánézve kötelező 92