Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

tisztázni kell az ittasság mérvét, még akkor is, ha önhibából eredő ittas állapotban elkövetett cselekményről van szó, tehát a 21. § alkalmazását a 22. § rendelkezése egyébként is kizárja. (BJD 2464. sz.) Az 5/1962. (IX. 16.) Eü. M. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a terhelt szabadlábon van, szakértőként a terhelt lakóhelye vagy, ha a bűntettet tartózkodási helyén (munkahelyén) követte el, a tartózkodási helye szerint kijelölt ideg- és elmegyógyintézet, illetve kórházi elmeosztály osztályvezető főorvosát és az intézet (kórház) igazgatója által kijelölt belgyógyász szakorvost, vagy elme- (ideg) gyógyász szakorvost kell meghallgatni. A terület szerint a Sz.-i Megyei Kórház elmeosztálya volt kijelölve. Az első fokú bíróság a kényszerelvonó-kezelés szükségessége tárgyában szakértőként nem a Sz.-i Megyei Kórház elmeosztályának említett orvosait, hanem dr. F. G. és dr. B. K. igazságügyi orvosszakértőket rendelte ki, és ezzel eljárási szabályt sértett. Az ítélet szerint a vádlott kényszerelvonó-kezelésre nem kötelezhető, mert sérüléses és érelkeményedéses agybántalmán kívül tüdő- és szívbántalmakban is szenved. Az első fokú bíróság nem indokolta meg, hogy megállapítását mire alapítja. Dr. B. K. igazságügyi orvosszakértő 1965. június 10. napján kelt véleménye szerint a vádlottnál belgyógyászati vizsgálattal a belsőszervek részéről az alkoholelvonó kezelésnek ellenjavallata nincs. Dr. F. G. igazságügyi orvosszakértő 1965. június 23. napján kelt véleménye szerint viszont a vádlott sérüléses és érelkeményedéses agybántalomban szenved, ezenkívül tüdő- és szívbántalmai vannak, valamint hasfali sérve van, így betegségei miatt kényszerelvonó-kezelés nem végezhető nála. Az első fokú bíróság dr. B. K. szakértőt a tárgyaláson nem hallgatta meg, és nem is tárta a tárgyaláson meghallgatott dr. F. G. szakértő elé dr. B. K. igazságügyi orvosszakértő ellentétes véleményét. A szakvélemények között fennálló ellentéteket tehát nem tisztázta, így a Be. 139. §-ának (4) bekezdésében foglalt eljárási szabályt sértett, amely az ítéletre lényeges kihatással volt. Ezenkívül a kényszerelvonó-kezeléssel kapcsolatban az első fokú bíróság az ügyet nem derítette fel kellően. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. [Legf. Bír. Bf. II. 935/1965. sz.] [4670.] 2469. I. Az ital hatása alatt levő terhelt által elkövetett emberölés fokozott társadalomra veszélyessége. II. Aljas indokból elkövetett emberölés megállapításának szempontjai. [3774.] Részletesen: Btk. 253. §-nál. 2470. Ittas állapotban elkövetett emberölés. [3927.] Részletesen: Btk. 253. §-nál. A tévedés 24. § 2471. Szövetkezet működésével leplezett üzérkedés megállapítása, amikor a vádlott és a szövetkezet között létrejött megállapodást a szövetkezet felettes szerve jóváhagyta. [4041.] Részletesen: Btk. 236. §-nál. 44