Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)
Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűntettért való felelősség 22. § 2464. A véralkohol-vizsgálat eredménye nem nyújt kizárólagos alapot a tudatzavar fokának a megállapítására. Vizsgálni kell az eset egyéb körülményeit is. Az első fokú bíróság a vádlottat hivatalos személy elleni erőszak és 2 rendbeli könnyű testi sértés miatt 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte annak megállapítása mellett, hogy büntetése kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A járásbíróságnak a vádlott alkoholos befolyásoltságával kapcsolatos megállapítása téves. A járásbíróság ebben a vonatkozásban egyrészt a véralkohol vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakra, másrészt pedig az elkövetett cselekmények jellegére utalt, és így jutott arra az álláspontra, hogy a vádlott nem volt anynyira ittas állapotban, hogy „ne tudta volna azt, hogy mit csinál". Utalt ezenkívül arra is, hogy a vádlott az ittas állapotát maga idézte elő, tehát a Btk. 21. §-ban említett büntethetőséget kizáró ok alkalmazását a Btk. 22. §-ának rendelkezése egyébként is kizárja. A nyomozati iratoknál elfekvő véralkohol vizsgálati jegyzőkönyvben írt vélemény, amely szerint a vádlott közepes alkoholos befolyásoltság állapotában volt, a vérvétel idejére vonatkozik. A cselekmény idejére azonban nem volt vélemény adható, mert a közben eltelt idő nem volt ismeretes. A jegyzőkönyvben foglalt említett megállapítás tehát csupán arra nyújt következtetési alapot, hogy a cselekmény elkövetésekor ennél súlyosabb volt az alkoholos befolyásoltság. Ezt támasztja alá a vért vevő orvos közvetlen észleletén nyugvó, ugyancsak jegyzőkönyvbe foglalt következő megállapítás is: ,,a szívműködés szapora, emlékezőképesség, tájékozottság zavart, nagyfokú részegség". Mindezeken, valamint az elfogyasztott szeszesital nagyobb mennyiségén (3,5 dl pálinka) túlmenően nem hagyhatók figyelmen kívül a vád tárgyává tett cselekmények elkövetési körülményei. A vádlott minden ok nélkül állította meg az F. I. által vezetett tehergépkocsit, majd intézett támadást a gépkocsivezető ellen. A későbbiek során odaérkező gépkocsik vezetőivel és más személyekkel szemben hasonlóan, teljesen ésszerűtlenül viselkedett, s ez a magatartása arra mutat, hogy oly fokú tudatzavarban volt, amely őt képtelenné tette cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére. Meg kívánja jegyezni a megyei bíróság, hogy a véralkohol vizsgálat eredménye — mely lényegében a szervezetben feltalálható alkoholkoncentrációt mutatja ki és az átlagos tűrőképességhez viszonyított véleményt tartalmaz —, nem nyújt kizárólagos alapot abban a kérdésben való állásfoglalásra, hogy a tudatzavar milyen fokú volt, tehát olyan-e, amely az elkövetőt képtelenné tette cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére, vagy pedig ez az állapota csupán korlátozta abban és milyen mértékben. Feltétlenül szükséges ezenkívül vizsgálni az eset egyéb körülményeit is, így különösen az elkövető konkrét magatartását, tehát azt, hogy miként reagált 38