Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

Ilyen tényállás alapján az egymástól lényegesen különböző erejű, rövid idő alatt ejtett szúrások helye — egyéb peradat hiányában — az egyenes ölési szándékra nem, hanem csak arra utal: a vádlott számolt azzal, hogy a sértett halálos sérülése is bekövetkezhet. Az ennek a lehetőségnek tudatában szurkáló vádlott tehát a sértett halálát eshetőlegesen vette számításba, és nem tévedett az első fokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a vádlott ebbe az eredménybe belenyugodva cselekedett. [Legf. Bír. Bf. I. 294/1965. sz.] [4493.] 2449. BK 424. (BH 1964. évi 3. sz.) A garázdaság nem célzatos bűntett, tehát eshetőleges szándékkal is elkövethető. Részletesen: Btk. 219. §-nál. 2450. Eshetőleges szándékkal elkövetett súlyos testi sértés. [4423.] Részletesen: Btk. 257. §-nál. 2451. Az ölésre irányuló eshetőleges szándék megállapításának a mellőzése. [4463.] Részletesen: Btk. 253. §-náL 2452. A társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás vádja alól téves jelmentés azon az alapon, hogy a terhelt nem tudta: a megrongált jármű társadalmi tulajdonban van. [4494.] Részletesen: Btk. 302. §-nál. 2453. Közokirathamisítás téves megállapítása, amikor az elkövető hivatalos személyt a valótlan tartalmú okirat kiállításánál csak gondatlanság terhelte. [4675.] Részletesen: Btk. 221. §-nál. 18. § 2454. A Btk. 18. §-ában foglalt rendelkezés érvényesülése a maradandó testi fogyatékosságot okozó testi sértésnél. A vádlott, aki minden indok nélkül megtámadta a sértettet, a földön dulakodva beleharapott a sértett orrába. A harapás következtében a felső ajkon és az orr bal felén kb. 2 Ft-nyi hiány keletkezett. A sérülés a sértett arcát maradandóan eltorzította. A járásbíróság helytállóan minősítette a vádlott cselekményét maradandó testi fogyatékosságot okozó súlyos testi sértésnek. A minősítés keretében azonban nem foglalkozott a vádlott felelősségével a Btk. 18. §-ában megadott szempontok szerint. A Btk. 18. §-a értelmében ugyanis az eredményhez — mint a bűntett minősítő körülményéhez — a törvény által fűzött súlyosabb következmények csak akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében szándékosság vagy gondatlanság terheli. Az adott esetben a vádlott a verekedés során a sértett felső ajkából és orrának bal feléből egy kb. 2 Ft-nyi nagyságú bőrdarabot kiharapott. Az általános élettapasztalat szerint tehát számolnia kellett azzal, hogy az ilyen módon a testszövetekben keletkezett folytonossági hiány miatt a sértett arcán maradandó testi fogyatékosság keletkezik. Minthogy pedig a sértett bántalmazására irányuló szándéka kétségtelen, felelőssége a bekövetkezett eredményért a Btk. 18. §-ának keretében is megállapíthatónak mutatkozott. 3 Büntetőjogi döntvénytár 33