Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

Az első fokú bíróság tehát — a jogi indokolás fenti kiegészítése szerint — a vádlott cselekményét törvényesen minősítette. [Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. I. 459/1964. sz.] [4181.] A büntethetőség akadályai A büntethetőséget kizáró okok 19. § 2455. Magánindítványnak nem tekinthető feljelentés jogtalan használattal kapcsolatban. [4104.] Részletesen: Btk. 304. §-nál. Az elmebetegség, a gyengeelméjűség és a tudatzavar 21. § 2456. Az Egészségügyi Tudományos Tanács felülvéleményében foglaltak­nak a bíróság által való mérlegelése. A vádlott a házastársával történt nézeteltérés miatt öngyilkossági és gyer­meke megölésére is irányuló szándékkal a házuk udvarában levő kútba ug­rott, magával víve az ötéves István utónevű, alvó gyermekét. A gyermek a vízbe fulladt. A Legfelsőbb Bíróság részbizonyítás keretében az orvosszakértői vélemé­nyek felülvizsgálatát rendelte el, és beszerezte az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának a véleményét. Ennek véleménye szerint a cselekmény elkövetésekor a kétségbeesés indulata nemcsak beszűkítette a vádlott tudatát, hanem olymértékben elhomályosította, hogy a cselekményé­nek társadalomra veszélyes voltát mérlegelni képtelen volt és indulatának magatartását végzetesen befolyásoló késztetését legyőzni nem tudta. A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el döntésének alapjául az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága véleményét abban a vonatkozás­ban, hogy a vádlott olyan tudatzavarban követte volna el cselekményét, amely őt képtelenné tette cselekménye társadalomra veszélyes következmé­nyeinek felismerésére. A vélemény szerint a jelen esetben úgynevezett „rövidzárlati" cselekmény­ről van szó. „Rövidzárlati" cselekményeknek a psychiatria azokat nevezi, melyek az indulati késztetés hatására nem azonnal és nem elemi módon jelentkeznek, hanem rövidebb-hosszabb idő múlva és bonyolult cselekvések alakjában, néha még megtervezettség látszatával is, anélkül azonban, hogy a cselekvés bekövetkezésében az össz-személyiségnek része volna. Az indulatos késztetés és a cselekvés között az érzelem hosszú időn át való pangásának hatására csak egyetlen megtapadó vagy hirtelen támadó ötlet játszik döntő szerepet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az így felvetődő képzetsor annyira domináns, hogy a tudatot beszűkíti, meggátolja a megfontolást, a mérlegelést, az érvek és ellenérvek feléledését és lebírhatatlan erővel a cselekvésben történő kisü­lésre késztet. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom