Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

E vádlottak esetében tehát a cselekmény jellegénél, jogi értékelésénél nem annyira az egyes személyek életét vagy testi épségét fenyegető közvetlen veszély lép előtérbe, hanem ezen túl — de ezt is magában foglalva — a vasúti közlekedés biztonságának a védelme. Nem tévedett ezért az első fokú bíróság, amikor az I. és II. r. vádlott cselekményét a Btk. 193. § (3) bekezdésének 2. tétele szerint minősítette. Az I. és II. r. vádlottak gondatlan magatartásából a vasúti közlekedés biztonságának veszélyeztetésén felül társadalom-veszélyes eredményként több ember halála és súlyos testi sérülése is bekövetkezett. A 45 sértett halála és a 29 sértett súlyos testi sérülése részben az I. és II. r. vádlottak gondatlanságának volt a következménye. Mivel az állandó bírói gyakorlatban megnyilvánuló jogértelmezés szerint a közlekedés biztonságát veszélyeztető bűntettel halmazatban a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés nem állapítható meg, az I—II. r. vádlottak e cselekményeit helyesen minősítette az első fokú bíróság 45 rb gondatlan emberölésnek és 29 rb gondatlan súlyos testi sértésnek. [Legf. Bír. Bf. V. 568/1964. sz.] [4189.] Járművezetés ittas állapotban 194. § 2829. Személyeknek a gépjárművel való olyan megközelítésénél, amikor már reálisan lehet számítani baleset bekövetkezésével: az élet vagy testi épség közvetlen veszélyeztetése mindig fennáll. A járásbíróság a tárgyalás mellőzésével hozott és jogerőre emelkedett végzésével a terheltet ittas állapotban való járművezetés és a társadalmi tulajdon sérelmére gondatlan rongálással elkövetett kisebb súlyú bűntett miatt 1200 Ft pénz-főbüntetésre, mellékbüntetésként a gépjárművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte és kötelezte az okozott 1000 Ft kár megfizetésére. Az alapulvett tényállás szerint a terhelt M. község belterületén enyhefokú alkoholos befolyásoltság alatti állapotban vezette az AKÖV tulajdonát képező tehergépkocsit. Meg akarta tréfálni az út jobb oldalán haladó két személyt úgy, hogy őket csak az utolsó pillanatban kerüli ki. Részben a sebesség, részben az alkoholos befolyásoltság miatt, részben a gyors kormánymozdulat következtében elvesztette uralmát a gépkocsi felett, az úttest bal oldalán levő kerékvető kőnek ütközött és az árokba borult. A társadalmi vagyont képező gépkocsiban 1000 Ft kár keletkezett. A határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A tényállásból kitűnik, hogy a terhelt az úttest jobb oldalán haladó két személyt közvetlen veszélybe hozta azáltal, hogy csak az utolsó pillanatban kerülte őket. A veszély annak ellenére közvetlen volt, hogy a terhelt előre számításba vette, hogy a két személy mellett azokat teljesen megközelítve el fog haladni. A terheltnek ez a szándéka a közvetlen veszély meglétén mit sem változtat, mert a nagy dinamikus erővel és meglehetős sebességgel haladó gépjármű irányát valamilyen előre nem látható körülmény bármikor megváltoztathatja. Embereknek a gépjárművel való olyan megközelítésénél, amikor már reálisan lehet számítani baleset bekövetkezésére, a közvetlen veszély mindig fennáll. A terhelt cselekménye ezért nem a Btk. 194. §-a, hanem a Btk. 258. §-a szerint 231