Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

minősül. Figyelemmel arra, hogy a közvetlen veszélyhelyzetet — amelynek fennforgását kidomborítja az a tény is, hogy a megközelített személyek egyike a nyomozati adatok szerint az árokba ugrott — a terhelt szándékosan idézte elő, a Btk. 258. § (3) bekezdése szerinti minősítésre mutatkozik alap. [Legf. Bír. B. törv. V. 123/1964. sz.] [3971.] 2830 Ittas állapotban való járművezetés kísérlete. Az első fokú bíróság a vádlottat ittas állapotban való járművezetésben bűnösnek mondotta ki és elítélte. Az irányadó tényállás szerint a vádlott az esti órákban súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt a szomszédos községben levő lakására szándékozott utazni a motorkerékpárján. Az italbolt melletti ház udvaráról a motorkerékpárt az úttestre tolta. A motort beindította és arra felülőben volt, amikor a körzeti megbízott az elindulást megakadályozta azzal, hogy a motorból a slusz-kulcsot kihúzta. A vádlottnak ezt a magatartását az első fokú bíróság tévesen minősítette az ittas állapotban való járművezetés befejezett bűntettének. A Btk. 194. §-ában meghatározott e bűntett akkor válik teljessé, befejezetté, ha a vádlott szeszesital hatása alatt levő állapotban közúton gépjárművet vezet. A vádlott azonban a szándékolt bűntettet nem fejezte be, csupán annak véghezvitelét — a tényállásban leírt magatartásával — megkezdte. Ezért magatartását az említett bűntett Btk. 9. §-a szerinti kísérletének kell helyesen minősíteni. Ehhez képest a megyei bíróság a Be. 258. §-a alapján a vádlott cselekményének a minősítését megváltoztatta. [Győri Megyei Bíróság Bf. 124/1964. sz.] [4149.] 2831. I. Ittas állapotban való járművezetés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elhatárolása. II. Büntetéskiszabás szempontjai ittas állapotban való járművezetésnél. A járásbíróság az első fokon meghozott és nyomban jogerőre is emelkedett ítéletével a terheltet ittas állapotban való járművezetésért 10%-os bércsökkentés mellett teljesítendő 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Az alapul vett tényállás szerint a terhelt V. B.-t vitte motorkerékpárján K.-ra. Ezután T. községbe mentek. Ott bort fogyasztottak. Ezt követően az egyik italboltban a terhelt két pohár sört ivott. Amikor T. községből Cs. felé haladt, a rendőrjárőr észlelte a terhelt ittas állapotát. Igazoltatta és vérvételre előállította. A terhelt vérében 10 dl 10%-os bornak megfelelő alkoholtartalom volt. Közepes fokú ittas állapotban vezette tehát a motorkerékpárját. A terhelt korábban már négy ízben el volt ítélve, mégpedig 1951-ben izgatásért 1 évi szabadságvesztésre, 1954-ben üzérkedésért 6 hónapi szabadságvesztésre, 1958-ban izgatásért 10 hónapi szabadságvesztésre, végül 1962ben üzérkedésért, magánokirathamisításért, valamint foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre. Az eljárt bíróság ítélete ellen benyújtott törvényességi óvása alapos. A járásbíróság nem derítette fel kellően az ügyet, az ítélete ezért megalapozatlan. A nyomozati iratoknál elfekvő rendőri jelentés szerint a terhelt bizonytalanul vezette a motorkerékpárt. Az úttestnek az egyik oldaláról a másik 232