Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

193. § 2828. A vasúti közlekedés biztonsága elleni bűntett és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés viszonya. A vasúti közlekedés biztonsága elleni bűntettel halmazatban a gondatlan emberölés és a gondatlan súlyos testi sértés megállapítása. A vádlottak gondatlan magatartása súlyos vasúti közlekedési balesetet okozott, melynek következtében több személy életét vesztette. Az első fokú bíróság nem adta kellő indokát annak, hogy az adott esetben miért minősítette a veszélyeztetési cselekményt a Btk. 193. §-a szerint. A Btk. 193. § (1) bekezdése értelmében, aki a vasúti, légi vagy vízi közlekedés biztonságát, üzemi berendezés vagy jármű megrongálásával, a közlekedési útvonalon akadály elhelyezésével, megtévesztő jelzéssel vagy más hasonló módon veszélyezteti, bűntettet követ el. Az adott esetben az utazó személyek életének és testi épségének a veszélyeztetésén túl maga a vasúti közlekedés biztonsága is nagymértékben veszélyeztetve, sőt sértve volt. Mivel a társadalomveszélyes eredmény nem rongálás, akadály-elhelyezés vagy megtévesztő jelzés használata folytán következett be, eldöntendő volt, hogy a ,,máe hasonló módon" való elkövetés törvényi szövegezés alatt mit kell érteni. E tekintetben figyelembe veendő a 193. § rendelkezése által védett érdek és a Btk. 192. és 193. §-aihoz fűzött miniszteri indokolás. Bár a közlekedés biztonsága elleni bűntett csaknem kivétel nélkül az emberi élet és testi épség veszélyeztetésével is jár, mégis a 193. §-ban írt rendelkezés a közrend és a közbiztonság elleni bűntettek között nyert elhelyezést. E törvényi elhelyezés alapját az a megítélés képezte, hogy a technika és a társadalmasított termelés magasabb fokának viszonyai között a biztonságos közlekedéshez fűződő érdek olyan jelentős, hogy annak megzavarása — túl az egyes személyekben és dolgokban esett káron — a közbiztonság megrendítésére is alkalmas. Ez a szabály tehát olyan közlekedés részére biztosít különleges védelmet, mely a népgazdaságban is alapvető fontosságú. Az pedig nyilvánvaló, hogy a vasút ilyennek tekintendő. A cselekmény veszélyessége és ezen keresztül a jogvédte érdek szempontjából a miniszteri indokolás utal arra, hogy a közlekedés biztonsága veszélyeztetésének nagyobb mérvét fejezi ki az is, hogy a Btk. 193. §-ában megjelölt elkövetési magatartások következtében rendszerint tömegkatasztrófa lehetősége, illetve veszélye áll fenn. De egyértelműen fejezi ki a Btk. 192. §-hoz fűzött miniszteri indokolás azt is, hogy a „hasonló módon" való elkövetés törvényi szövegezés alatt a hasonló veszélyes cselekmény végrehajtását kell érteni. A kifejtettekből következik, hogy a Btk. 193. § (1) bekezdésében felsorolt elkövetési magatartásokhoz hasonló módon történő elkövetésnek azokat a módozatait kell tekinteni, amelyek a törvényben felsorolt elkövetési magatartásokkal (megrongálás, akadály elhelyezés, megtévesztő jelzés) azonos súlyú veszélyhez — mint adott esetben is pl. a tömegkatasztrófához — vezethetnek. Az I. és II. r. vádlott esetében a tényként megállapított cselekményük folytán a közlekedés biztonsága, súlyos tömegkatasztrófán keresztül nemcsak veszélyeztetve, hanem sértve is volt. 230