Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

kalmasak arra, hogy a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő — ebben a vonatkozásában hivatalos személy — működésével kapcsolatban a bizalmat megingassák és a becsületét csorbítsák. A terhelt cselekménye ennélfogva a Btk. 158. §-ának (1) bekezdésében foglalt hivatalos személy megsértését valósította meg. A Btké. 34. §-nak (1) bekezdés e) pontja értelmében hivatalos személy megsértése miatt a büntető feljelentés megtételére abban az esetben, ha a megsértett a bíróság, az ügyészség, vagy e hatóságok hivatalos személynek minősülő tagja, az igazságügyminiszter, illetve a legfőbb ügyész jogosult. A fellebbezési eljárás során az igazságügyminiszter a Btk. 159. §-a és a Btké. 34. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a terhelt ellen a feljelentést a Btk. 158. § (1) bekezdésébe ütköző hivatalos személy megsértése miatt megtette. A feljelentés megtétele folytán a törvény rendelkezésének megfelelően megállapított tényállásra tekintettel nincs tehát akadálya annak, hogy a terhelt bűnössége a Btk. 158. §-a (1) bekezdésében foglalt bűntettben megállapítható legyen. A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú bíróság ítéletének a cselekmény minősítésére vonatkozó részét a Be. 258. §-a értelmében megváltoztatta és a terhelt cselekményét a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően minősítette. [Legf. Bír. Bf. II. 811/1965. sz.] [4462.] 2810- Ha a hivatalos személy megsértését (Btk. 158. §) több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem több rendbeli. [4418.] Részletesen: Btk. 65. §-nál. Az igazságszolgáltatás elleni bűntettek Hamis vád 172. § 2811. A hamis vád és a hatóság félrevezetésének elhatárolása. A járásbíróság a vádlottat a Btk. 172. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző hamis vád miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és a védője a bűncselekmény téves minősítése miatt és a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A megállapított tényállás szerint a vádlott 1963. július 16. napján könnyű testi sértés miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a járási rendőrkapitányságon. A feljelentés során elmondta, hogy 1963. április 28-án megismerkedett O. Irénnel, aki azóta Sz. János udvarlását nem fogadta. Emiatt Sz. János neheztelt rá, szóváltás is volt köztük, sőt egy alkalommal Sz. János bántalmazni is akarta őt. Július 14-én este, amikor szolgálatba indult, Sz. János egy ismeretlen személlyel együtt elhaladt mellette motorkerékpáron. A vádlott a zörgésre lett figyelmes, s amikor a hang irányába akart fordulni, egy ütést kapott a tarkójára, amitől az eszméletét elvesztette. A vádlott a feljelentésében a gyanút Sz. Jánosra terelte, amit csak megerősített az a körülmény, hogy a helyszíni szemle során a rendőrkutya is Sz. Jánost választotta ki. 220