Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

KÜLÖNÖS RÉSZ Az állam elleni bűntettek Izgatás 127. § 2773. Nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás. A tényállás szerint a vádlott a községi vendéglőben beszélgetés közben izgató kijelentést tett. Az 5 X 5 méter nagyságú helyiségben ekkor 10—15 személy tartózkodott. Közülük öten hallották a kijelentést, a többiek pedig nyomban értesültek arról, amikor N. S. tanú a vádlottat a kijelentéséért felelősségre vonta. E tényállás alapján nem tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlott cselekményét a Btk. 127. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatásként értékelte és a vádlottat ilyen minősítésű bűntettben mondotta ki bűnösnek. A Legfelsőbb Bíróság büntető és katonai kollégiuma 401. számú állásfoglalásában a nagyobb nyilvánosság fogalmának tartalmi meghatározásánál a cselekményt megismerhető személyek körét tartja kiemelendőnek: a nagyobb nyilvánosság előtti elkövetés megállapítására akkor kerülhet sor, ha megvolt a lehetősége annak, hogy a jelenlevő, és egyszeri ránézéssel szám szerint meg nem állapítható személyek az izgató tartalmú kijelentést meghallhatták, és ezeket a körülményeket a vádlott tudata is átfogta. Az adott esetben a vendéglőben jelen volt 10—15 személy száma egyszeri ránézéssel nyilvánvalóan nem volt megállapítható. Az 5X5 méteres helyiség kis terjedelmét tekintve a kijelentést meghallásának lehetősége valamennyi ott tartózkodó számára adott volt. Öten bizonyítottan hallották is a vádlott kijelentését, de a többiek is nyomban megismerték a gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentést az N. S. tanú felelősségre vonása nyomán kialakult vitából. Nem kétséges tehát, hogy a vádlott a vád tárgyává tett kijelentését a Btk. 127. § (2) bekezdésének a) pontjában írt „nagyobb nyilvánosság" előtt tette meg. Ilyen esetben pedig a Btk. 217. §-ában meghatározott közösség megsértésének megállapítására nem kerülhet sor. Az említett törvényhely ugyanis kifejezetten a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott tényállásra utal: kizárva ezzel az izgatás minősített eseteinek közösség megsértéseként való elbírálását. Ehhez képest a megyei bíróság a minősítést alaptalanul támadó fellebbezési óvást a Be. 261. § (1) bekezdése alapján elutasította. Ezzel kapcsolatban megjegyzi a megyei bíróság, hogy a járásbíróság ítéletében kifejezett elvi álláspont is helyesbítésre szorul. Az első fokú bíróság ugyanis kimondotta: ,,A nagyobb nyilvánosság előtti elkövetés a közösség megsértését az esetek többségében legalább az izgatás alapesetévé mi204