Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

nősíti." Ezzel szemben a nagyobb nyilvánosság előtti elkövetés esetén a közösség megsértésének megállapítása szóba sem kerülhet, és a cselekményt minden esetben a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatásnak kell minősíteni. [Győri Megyei Bíróság Bf. 695/1963. sz.] [4081.] 2774. A nagyobb nyilvánosság megállapításához szükséges, hogy több személy egyszerre legyen jelen az izgató kijelentés megtételénél. A terhelt különböző időpontokban és különböző személyek előtt tett izgató tartalmú kijelentéseket. A másodfokú bíróság nem tette magáévá azt az álláspontot, hogy az izgatást nagyobb nyilvánosság előtt elkövetettnek kell minősíteni, mert a terhelt kijelentései a különböző időpontokban tetteket egybevetve nagyobb nyilvánosság előtt hangzottak el. A Legfelsőbb Bíróság 401. sz. büntető és katonai kollégiumi állásfoglalása szerint a Btk. 127. § (2) bekezdésének a) pontjában írt nagyobb nyilvánosság előtt elkövetettnek az izgatást akkor kell tekinteni, ha a jelenlevő személyek száma első látásra, egyszerű ránézésre nem állapítható meg. A törvény az egyszerű ránézéssel meg nem állapítható számú személy részéről való együttes észlelés reális lehetőségét kívánja meg. Nem lehet viszont szó a kérdéses minősítésről akkor, amikor — bár folytatólagosan nagyobb számú személy előtt követik el az izgatást — az egyes elkövetéseket külön-külön a nagyobb nyilvánossághoz megkívántnál kisebb számú személy észlelheti. Ez utóbbi eset ellenséges tömeghangulat szítására általában nem vezethet. Ilyenkor a nagyobb számú személy előtti elkövetésben jelentkező fokozott társadalomra veszélyességet a büntetés kiszabása körében kell értékelni. [Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 1923/1964. sz.] [4349.]