Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

kakerülés visszaesőként elkövetettként minősül a tartási kötelezettség elmulasztásának a Btk. 275. § (3) bek. b) pont első fordulata szerinti minősített eset miatt való korábbi elítéltség folytán is.] A visszaesés mint minősítő körülmény megállapítandó akkor is, ha a korábbi elítélés olyan bűntett miatt történt, amelynek törvényi tényállása magában foglalja az utóbb elkövetett bűntett tényállását is. így pl. a merénylet [Btk. 126. § (1) bek.] az emberölés (Btk. 253. §) visszaesésben elkövetésének megállapítására alapul szolgál. A visszaesőként elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a korábban megvalósított bűntett alap-, minősített, avagy privilegizált eseteként nyert elbírálást. Így a Btk. 254. §-ában meghatározott erős felindulásban elkövetett emberölés miatti elítéltség is alapja az utóbb elkövetett emberölés Btk. 253. § (2) bekezdésének d) alpontja szerinti visszaesőként elkövetettként való minősítésnek, minthogy az az emberölés privilegizált esete. 3. A Btk. szerint a korábban már kialakult ítélkezési gyakorlattal egyezően a visszaesés megállapítását nem a büntetés kiállásához, hanem a jogerős elítéléshez kell fűzni. A súlyosabb értékelés alapja tehát nem a korábbi büntetés kiszabásának, illetve végrehajtásának a hatástalansága, hanem az elkövető elítélését követő bűnismétlésből folyó fokozottabb társadalomra veszélyesség. A visszaesés megállapítása szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a bűntettek bármelyikének véghezvitele befejezetlen marad, úgyszintén annak sem, hogy azt tettesi vagy részesi minőségben követték el. E minősítés szempontjából figyelembe kell venni az olyan előző elítéltetést is, amely törvényi vagy kegyelmi mentesítés alá esett, a mentesítés azonban utóbb hatályát vesztette. íí. A visszaeső bűnelkövetőkkel szemben folytatott büntetéskiszabási gyakorlatban még észlelhető indokolatlan enyheséget ki kell küszöbölni. A minősítés alapjául nem szolgáló visszaesést a büntetett előéletnél nyomatékosabban kell súlyosítóként értékelni. 1. A visszaesés kriminológiai fogalma szorosan összefügg a büntetett előélettel. Büntetett előéletű az, akit bármilyen — tehát az utóbb elkövetettől akár teljesen eltérő — bűntett miatt már egy ízben elítélték. A büntetett előélet általában súlyosító körülmény: ezen belül azonban további differenciáltságra van szükség. Így a megkülönböztetés alapja lehet, hogy a két bűntett közül legalább az egyik vagy pedig mindkettő szándékosan elkövetett bűntett. Különböztetni kell aszerint is, hogy megelőzően az elítélésre egynél többször került sor; ezen belül aszerint is, hogy az előző elítélések szándékos vagy gondatlan bűntett miatt történtek. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a korábbi elítélés szabadságvesztésre vagy más büntetési nemre történt, hogy a korábbi elítélés nagyobb súlyú cselekmény miatt történt, illetve, hogy az annak alapjául szolgált cselekmény alkalmi jellegű volt. A merőben más jellegű bűntett miatt korábban elítéltek társadalomra veszélyességének a foka ez okból nem mindig kiemelkedő, de ez gondosan 13* 195