Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

vizsgálandó. Viszont igen magas fokú a társadalomra veszélyessége azoknak, akik válogatás nélkül a legkülönbözőbb jellegű bűntettek sorozatos elkövetésével jelentenek állandó veszélyt a társadalomra. A gondatlan bűncselekmények körében is a hasonló jellegű — bár gondatlan — cselekmény miatt történt elítélést a büntetés kiszabásánál az eddiginél nyomatékosabban kell figyelembe venni. Vonatkozik ez különösen azokra a gondatlan bűntettekre, amelyeknél szándékos tényelemek is vannak, ezek ismételt megvalósulása súlyosabb értékelés alapjául kell, hogy szolgáljon. 2. A büntetett előéletűek széles köréből minőségi megkülönböztetést igénylőén kiemelkednek azok, akiknek előző elítéltetése hasonló jellegű vagy éppen azonos bűntett elkövetése miatt történt, bár cselekményük a törvényi minősítés szempontjából nem esik a Btk. 115. §-ának körébe: így akiket korábban nem ugyanolyan, hanem hasonló jellegű bűntett miatt ítéltek el; továbbá akiket ugyanolyan szándékos bűntett miatt ítéltek el ugyan, de nem szabadságvesztésre, végül pedig ha a törvényben említett 5 évi határidő már eltelt. Kézenfekvő, hogy a kriminológiai értelemben vett viszszaesést nem lehet kizárni azoknál a bűntetteknél sem, amelyeknél a törvény a visszaesőként való elkövetést mint minősítő körülményt nem ismeri (pl. a nemi erkölcs elleni egyes bűntetteknél stb.). Az ugyanazon vagy hasonló bűntett elkövetése — a korábbi büntetés Hatástalansága mellett — kifejezésre juttatja az elkövető társadalomra veszélyességének magasabb fokát és sajátos jellegét: bizonyos cselekményfajták elkövetésére indító motívumokkal szemben az ellenálló erő gyengeségét vagy éppen a specifikus bűnözésben való kitartást. A minősítés alapjául nem szolgáló visszaesés nagyobb súllyal való értékelésének tehát nem feltétele a korábbi elítélés tárgyát képező bűntett ugyanolyan volta, hanem elegendő, hogy a korábban és az utóbb elkövetett jellege lsgyen hasonló. A motívum azonossága általában nem elégséges, hanem a sértett vagy veszélyeztetett jogtárgy vonatkozásában kell a hasonlóságnak fennállania. (így ítélhető meg pl. a korábban tiltott határátlépés miatt elítélt embercsempész, magzatelhajtás miatt elítélt kuruzsló, avagy a vámbűntett és az adócsalás elkövetője.) A visszaesők elleni küzdelemben a törvény hatékony eszközt biztosít a bíróság számára, amikor a Btk. 78. § (3) bekezdése lehetővé teszi a mentesítés alá esett korábbi elítélés súlyosító körülményként való értékelését. E törvényi lehetőséggel bíróságainknak elsősorban a kriminológiai visszaesők tekintetében kell élniök. 3. A büntetés kiszabásánál különbséget kell tenni aszerint is, hogy a korábban elkövetett azonos, illetve hasonló jellegű cselekmény kisebb vagy nagyobb súlyú volt. További megkülönböztetés alapja lehet, hogy az elkövetőt korábban szabadságvesztésre vagy pedig egyéb büntetésre ítélték. A nem szabadságvesztésre történt, különösen többszöri korábbi elítélés is megalapozhatja az elkövető ilyen elbírálását. A korábban történt elítélés óta eltelt idő természetesen nem hagyható figyelmen kívül. Az időmúlás jelentőségét azonban kapcsolatba kell hozni a korábban elkövetett hasonló jellegű cselekmények súlyával, továbbá az elítélések számával, valamint az elkövető életmódjában időközben beállott esetleges változásokkal. 196