Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

nisége, viszont súlyosító az orvul történt elkövetési mód, és a kísérleti szakban maradt bűntettnek a befejezettséghez közelálló volta. Az ekként helyesbített bűnösségi körülmények mellett is törvényes azonban az első fokú bíróság által megállapított büntetés. A 16. életévét még be nem töltött vádlott már állt bíróság előtt, és a jelen ügyben elbírált cselekményét javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt követte el. Többszöri szökése, agresszív magatartása, egész életvitele és mostani cselekményének kimagasló tárgyi súlya a személyében és az elkövetett bűncselekményben rejlő társadalomra veszélyesség igen jelentős fokát jelzi. Erre figyelemmel az első fokú bíróság által alkalmazott szabadságvesztés nem eltúlzott, hanem a bűnösségi körülményekhez igazodó és a fiatalkorúakkal szemben követendő büntetési célok elérésére is alkalmas büntetés [Btk. 86. §]. [Legf. Bír. Bf. III. 592/1965. sz.] [4595.] 2763. Bűnszövetségben elkövetett bűntettnél a tettesi és részest tevékenység elhatárolása. Az első fokú bíróság nem tett a törvénynek megfelelő különbséget abban a tekintetben, hogy a vádlott tevékenysége tettesi vagy bűnrészesi magatartást valósít-e meg. Hivatkozott arra, hogy a bűnszövetség keretén belül elkövetett bűncselekményeknél nincs szükség a cselekménynek bűnsegédi vagy tettesi elkülönítésére. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság nem tette magáévá, ez nem felel meg az állandó bírói gyakorlatnak sem. (BJD 65., 66. sz.) Nem támasztja alá az első fokú bíróság álláspontját a Legfelsőbb Bíróságnak az első fokú bíróság által hivatkozott törvényességi határozata sem, amely szerint a sikkasztásnak tettese mindenki, aki a jogtalan eltulajdonításban — a sikkasztási bűncselekmény főmozzanatában — tevőlegesen részt vesz. A jogtalan eltulajdonítás a sikkasztásnak elkövetési cselekménye s a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása éppen arra utal, hogy a sikkasztásnak az a tettese, aki a jogtalan eltulajdonításból álló elkövetési cselekményt legalább részben megvalósítja. Ennek az álláspontnak törvényi alapja a Btk. 13. §-ának (1) bekezdése, amely szerint tettes az, aki a bűntettnek a törvényben meghatározott tényállását megvalósítja. A bűnszövetség, mint minősítő körülmény tehát önmagában nem indoka a bűnsegédi magatartás tettesi minősítésének. Ehhez képest téves az első fokú bíróságnak az az álláspontja, hogy azok a vádlottak, akik a sikkasztást előmozdították vagy megkönnyítették, a bűncselekmény tettesei voltak. A Legfelsőbb Bíróság ezért az egyes cselekményrészletek körében különbséget tett a tekintetben, hogy a résztvevők a bűncselekmény alapesetének elkövetési tevékenységében részt vettek-e s aszerint minősítette a cselekményeket tettesi vagy bűnsegédi minőségben elkövetett bűntetteknek. [Legf. Bír. Bf. I. 662/1965. sz.] [4627.] 2764. Bűnszövetség megállapítása a társadalmi tulajdont károsító bűntettek esetében. Az első fokú bíróság a vagyon elleni cselekményeket bűnszövetségben elkövetettként minősítette. Az I. r. vádlott arra hivatkozott, hogy ő volt a vállalat igazgatója, és a beosztottai az ő utasítását követték. A II. r., valamint a IV—VI. r. vádlottak arra hivatkoztak, hogy az esetek túlnyomó zömé192