Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)
Az adott esetben a rehabilitáció a pénzbüntetés megfizetése esetén sem következett be. Ugyanis a Btk. 83. §-ának (1) bekezdése szerint több elítélés esetében a mentesítés hatálya valamennyi büntetés vonatkozásában csak együttesen állhat be akkor, ha feltételei minden egyes büntetés tekintetében megvalósultak. A hivatkozott jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolásból kitűnően áll ez a szabály akkor is, ha az újabb büntetés csak pénzfőbüntetés vagy javító-nevelő munka. Márpedig nem kétséges, hogy az előző 6 hónapi szabadságvesztés tekintetében a vádlott mentesítése nem következett be. Ezért nem állott be a későbbi 400 Ft pénzbüntetésre nézve a rehabilitáció akkor sem, ha a pénzbüntetést a vádlott meg is fizette. [Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 4419/1963. sz.] [3923.] 2725. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A terheltet a Népbíróság 1946-ban népellenes bűntett miatt 6 hónapi szabadságvesztésre és politikai jogai gyakorlatának 3 évi időtartamra való felfüggesztésére, a büntető törvényszék 1949-ben sikkasztás vétsége miatt 3 évi próbaidőre felfüggesztett 1000 Ft pénzbüntetésre, a járásbíróság 1952ben folytatólagosan elkövetett vesztegetés és üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedés miatt 2 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre, 3000 Ft pénzbüntetésre, a közügyektől 8 évi eltiltásra és 10 000 Ft vagyonelkobzásra — végül a járásbíróság 1961-ben tartási kötelezettség elmulasztása miatt 800 Ft pénzbüntetésre ítélte. A kérelmező szabadságvesztését 1954. június 27-én kitöltötte. Az első fokú bíróság mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. E végzés ellen bejelentett fellebbezési óvás szerint a kérelmező nem érdemes a mentesítésre. A fellebbezési óvást a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. A kérelmező a szabadulását követően jól dolgozott. Bár voltak olyan időszakok, amikor nem állt munkaviszonyban, ennek oka részben az volt, hogy büntetett előélete folytán nehezen tudott elhelyezkedni. Állástalansága idején korábban megtakarított pénzből biztosította megélhetését. 1954. június 27-én történt szabadulása után 1961. évben indult ellene tartási kötelezettség elmulasztása miatt büntetőeljárás. A kérelmező ekkor mindössze kéthavi tartásdíjjal maradt el, és az ítélethozatalkor már megszűnt a sértett tartásra jogosultsága, a kiszabott büntetés pedig pénzbüntetés volt. A törvénynek megfelelően mentesítette tehát a kérelmezőt az első fokú bíróság a Btk. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. [Legf. Bír. Rf. I. 587/1965. sz.] [4591.] 2726. Fegyelmező zászlóaljban, illetőleg katonai fogdában kitöltött szabadságvesztés esetén — az együttes mentesítésre figyelemmel — csak akkor áll be a mentesítés, ha annak feltételei a korábbi büntetés tekintetében is megvalósultak. [4460.] Részletesen: Btk. 113. §-nál. 2727. Érdemesség vizsgálatának szempontjai a bírósági mentesítésnél. [4535.] Részletesen: Btk. 81. §-nál. 2728. A bírósági mentesítés szempontjai. [4555.] Részletesen: Btk. 81. §-nál. 170