Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

2729. A rehabilitációt nem zárja ki az, ha az elítélt a várakozási időn belül követett ugyan el újabb bűntettet, de azért büntetőjogilag nem felelős. [4671.] Részletesen: Btk. 80. §-nál. A kegyelmi mentesítés 84. § 2730. Az 1963. évi 4. sz. tvr. 6. és 7. §-ának értelmezése. A járásbíróság 1963. évi július hó 10. napján kelt és ezen a napon jogerőre is emelkedett ítéletével bűnösnek mondotta ki a terheltet egyrendbeli — a Btk. 291. §-a alá eső és a 295. § (1) bekezdés szerint minősülő — folytatólagosan elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopásban, és ezért egyévi javító-nevelő munkára ítélte. A terhelt a Kutató Intézet gazdaságában mint segédmunkás volt alkalmazásban 1962. évi július hó 16. napjától 1962. évi szeptember hó 1. napjáig. Munkaviszonyának tartama alatt, majd azt követően is mintegy 10 alkalommal összesen kb. 100 kg őszibarackot, továbbá mintegy három alkalommal összesen 30 kg szőlőt lopott az intézet gazdaságából. Gyümölcslopását 1962. évi október hó 24. napján leleplezték. Lopásaival az intézetnek 760 Ft kárt okozott. A járási ügyészség eredetileg vádiratban a terhelt cselekményét visszaesőként elkövetettnek is minősítette, de ezt a minősítést már a tárgyaláson nem tartotta fenn. A járásbíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a terheltet az e-i járásbíróság 1957. évi október hó 28. napján orgazdaság miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. E büntetésből 1957. évi október hó 30. napján feltételesen szabadult, és a feltételes szabadság tartama sikeresen telt el. A járásbíróság a terhelt most említett előző elítélésével kapcsolatban — ítélete indokolásában — arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a terhelt 1957. évi május hó 1. napjától 1963. évi március hó 22. napjáig, a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1963. évi 4. sz. tvr. hatályba lépéséig csak egy ízben volt elítélve szabadságvesztésre, így a közkegyelmi rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja alapján mentesült az említett büntetéshez fűződő hátrányok alól, tehát büntetlennek kell tekinteni. Ezzel az indokolással mellőzte a visszaesőkénti minősítés alkalmazását. Kiemelte azt is, hogy az 1963. évi 4. sz. tvr. 6. §-ában írt kizáró okok a 7. §-ára nem vonatkoznak. A járásbíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A terhelt a járásbíróság által elbírált cselekménye elkövetését megelőzően 5 éven belül volt egy ízben az e-i járásbíróság által orgazdaság miatt 6 hónapi szabadságvesztésre elítélve. Ez okból az 1963. évi 4. sz. tvr. 6. §-ában említett kizáró ok folytán a közkegyelemi rendelkezés a terheltre nem vonatkozik. Ez a kizáró ok azonban kizárja korábbi elítélésére nézve a közkegyelmi rehabilitáció elnyerését is, mert a közkegyelem ugyanazon személyre csak egységesen alkalmazható, és a korábbi elítélése tekintetében nem rehabilitálható az a személy, akinek később, a kegyelmi elhatározást megelőzően elkövetett cselekményéért fele777