Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

ellen lopás miatt később újabb büntetőeljárás indult, továbbá, mert az ez­úttal elbírált lopási cselekménye — az elkövetés módjából, indítékaiból ki­tűnőleg — önmagában is jelentősebb tárgyi súlyú és fokozottabb társada­lomra veszélyességet jelez. Erre figyelemmel az enyhítő rendelkezés alapján alkalmazott javító-nevelő munka elégtelen büntetőjogi védekezés vele szemben. Ennek a büntetésnek kellő visszatartó hatása a terhelt irányában nem volna, elsősorban azért, mert éppen lopás miatt már korábban is volt elítélve javító-nevelő munkára. Ezért a terhelttel szemben alkalmazott büntetési nem és annak mértéke nem biztosítja a büntetés céljának megvalósulását. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megálla­pította, az ítéletek e törvénysértő részét hatályon kívül helyezte, és a terhelt büntetését 8 hónapi szabadságvesztésben állapította meg. [Legf. Bír. B. törv. V. 805/1964. sz.] [4220.] 2707. Téves utalás a mentesítés alá esett korábbi elítélésre. A megyei bíróság a terheltet emberölés kísérletéért 4 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. A büntetés kiszabása körében az első fokú bíróság helyesen vette számba és értékelte a bűnösségi körülményeket. Helyesen értékelte enyhítő körülmény­ként a vádlottnak a büntetlen előéletét is. Az ítélet rendelkező részében azonban szükségtelenül utalt arra, hogy a vádlott büntetlennek tekintendő és az ítélet indokaiban is feleslegesen rész­letezi a vádlottnak a korábbi elítéléseit. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának 394. sz. állásfoglalása indoko­lásában foglaltak szerint amennyiben a bíróság a Btk. 78. §-ának (3) bekez­désében foglaltak értelmében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés folytán a korábbi elítélést, amelyre az elítélt mentesítésben része­sült, súlyosító körülményként nem veszi figyelembe, akkor a korábbi el­ítélés részletezésével foglalkozni nem kell. Az állásfoglalás indokaiban kifej­tettek szerint a rehabilitáció alá esett előző elítéléseknek az ismertetése a büntetlen előéletnek enyhítő körülményként értékelése mellett nemcsak szükségtelen, hanem alkalmas lehet a rehabilitáció érvényesülésének az aka­dályozására és nem szolgálná a nevelési cél biztosítását. Ugyanerre az állás­foglalásra tekintettel szükségtelen és helytelen a „büntetlennek tekintendő" megjelölés is. A Legfelsőbb Bíróság úgy ezt, valamint a vádlott korábbi cse­lekményeire az ítélet indokaiban történt részletes utalásokat az első fokú ítéletből mellőzte. [Legf. Bír. Bf. II. 76/1965. sz.] [4421.] 2708. Súlyosító körülményként való figyelembevétele olyan korábbi el­ítélésnek, melyre nézve a terhelt mentesítésben részesült. [3809.] Részletesen: Btk. 257. §-nál. 2709. A korábbi elítélések rehabilitációja esetén a büntetlen előélet eny­hítőként értékelése. [3883.] Részletesen: Btk. 64. §-nál. n* 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom