Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

2700. A szabadlábon levő vádlott elmeállapotának a bíróság által elren­delt megvizsgáltatása esetén a kórházban eltöltött időt a kiszabott szabad­ságvesztésbe nem lehet beszámítani. A megyei főügyészség N. R.-né ellen emberölés miatt azért emelt vádat, mert újszülött gyermekét közvetlenül a szülés után megfojtotta. Az első fokú bíróság az 1964. október 28. napján tartott tárgyaláson el­rendelte a vádlott elmeállapotának a városi kórházba való megvizsgálását. A vádlott e célból 1964. november 16. napjától november 24. napjáig tar­tózkodott a kórházban. Az első fokú bíróság a vádlottnak a kórházban töltött idejét a szabadságvesztésébe beszámította. A vádlott azonban sem a kórházba való bemenetelekor, sem a kórházból való távozása után nem volt előzetes letartóztatásban, és így a kórházban való tartózkodást sem lehet előzetes fogvatartásnak tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság ezért a vádlott által a kórházban töltött időnek a szabadságvesztésbe való beszámítását mellőzte. [Legf. Bír. Bf. II. 316/1965. sz.] [4637.] 2701. I. Munkásszálláson ideiglenesen tartózkodó személytől való lopás minősítése. II. Az előzetes fogvatartással a szabálysértésért alkalmazott pénzbírság le­rovottnak nyilvánítása. [4156.] Részletesen: Btk. 296. §-nál. 2702. Ha a bíróság a kiszabott szabadságvesztést az előzetes letartóztatás­ban töltött idő beszámításával teljesen kitöltöttnek veszi, a visszaesés szem­pontjából irányadó öt évet az ítélet jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. [4534.] Részletesen: Btk. 311. §-nál. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A mentesítés hatálya 78. § 2703. BK 415. (BH 1963. évi 12. sz.) A visszaesőként való minősítés szempontjából — az utóbb elkövetett bűntett elbírálásánál — figyelembe kell venni az olyan megelőző elítéltetést is, amely törvényi vagy kegyelmi mentesítés alá esett, a mentesítés azonban utóbb hatályát vesztette. Részletesen: Btk. 115. §-nál. 2704. Mentesítés alá esett korábbi elítéltetés súlyosító körülményként ér­tékelése természet elleni fajtalanságnál. A terheltet a járásbíróság bűnösnek mondta ki a Btk. 279. §-ának a) pontja szerint minősülő természet elleni fajtalanságban és ezért 3 hónapi szabadság­vesztésre ítélte. Az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A terhelt a bün­tetést 1963. december 10-én kitöltötte. Az ítéleti tényállás lényege szerint: A terhelt 1963. augusztus 13-án este a mozinál találkozott a 14 éven aluli 760

Next

/
Oldalképek
Tartalom