Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

2699. A terhelt által a budapesti Kun utcai kórházban egészségügyi igazgatási okból eltöltött időnek a szabadságvesztésbe való beszámítása. A terheltet a kerületi bíróság 1963. január 28-án, valamint a Budapesti Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 1963. március 21-én hozott ítéletével üzletszerű kéjelgés és közveszélyes munkakerülés miatt 10 hónapi szabadságvesztésre és mellékbüntetésekre ítélte. A bíróság a terhelt által a budapesti Kun utcai kórház egészségvédelmi osztályán 1962. október 6. napjától október 23. napjáig eltöltött időt beszámította előzetes fogvatartás címén a kiszabott szabadságvesztésbe. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás álláspontja szerint a terhelt előzetes fogvatartása 1962. október 5. napjától történt beszámításának nem volt helye, mivel a terhelt által 1962. október 6-tól 1962. október 23-ig egészségügyi igazgatási okokból kórházban töltött idő nem esik az előzetes fogvatartással azonos megítélés alá. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaptalannak találta. A fennálló rendelkezések szerint [454 271/1948. (III. 17.) BM. sz. rend. 6. §, 82/1951. (III. 31.) MT. sz. rend. 4. §] a fertőző nemi betegségben szenvedőket indokolt esetben kényszeríteni lehet a gyógykezelés eltűrésére, és zárt intézeti kezelés céljára rendőrileg elő lehet őket állítani. Az ilyen intézeti kezelés szabadságelvonással is jár. A terhelt 1962. október 6—október 23. napjáig a budapesti Kun utcai kórházban ilyen jellegű — egészségügyi igazgatásrendészeti okokból foganatosított — kezelésben részesült. A terheltnek szabadságelvonással is járó ez az intézeti kezelése szoros összefüggésben volt az ellene üzletszerű kéjelgés és közveszélyes munkakerülés alapos gyanúja miatt indított büntető eljárással. A terheltet 1962. október 6. napján a rendőrségre előállították, ellene a nyomozást 1962. október 8-án elrendelték, és ugyanazon a napon beszállították a Kun utcai kórházba. A kórházban — szabadságelvonással is járó körülmények között — 1962. október 23-ig kezelték. Az utóbb említett napon a terheltet előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet több ízben fenntartottak, egészen a bíróság által ellene hozott érdemi határozat jogerőre emelkedéséig. Minden olyan esetben, amikor a szabadságelvonással is járó egészségügyi intézkedés (kezelés, gyógyítás, vizsgálat) büntetőeljárás alá vont (gyanúsított, terhelt) személlyel szemben kerül foganatosításra és eme intézkedés, valamint az ugyanezen személlyel szemben alkalmazott előzetes fogvatartás (őrizetbevétel, letartóztatás) között — előzetes és utólagos — megszakítás nélküli időbeli kapcsolat áll fenn, az egészségügyi igazgatási intézkedés folytán szabadságelvonás mellett intézetben töltött idő az előzetes fogvatartással azonos jogi megítélés alá esik, és a terhelttel szemben kiszabott büntetésekbe beszámítandó. A beszámításnak nincs helye akkor, ha a szabadságelvonással is járó egészségügyi igazgatási intézkedésre a terhelttel szemben indult büntetőeljárástól függetlenül vagy azzal összefüggésben ugyan, de a terhelt ellen alkalmazott előzetes fogvatartással nem megszakítás nélküli időbeli kapcsolatban került sor. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást elutasította. [Legf. Bír. B. törv. III. 1115/1964. sz.] [4257.] 159