Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

helt az első figyelmeztetés ellenére sem figyelt fel a szemközti irányból közeledő személygépkocsira. Nyilvánvaló, hogy az adott esetben az előzés feltételei nem voltak adva, mert a terhelt a szemközt közlekedő személygépkocsi miatt előzni nem tudott. Figyelmeztetés ellenére még is előzésbe kedett. A KRESZ a gépjárművezetés során általában előírja a figyelési kötelezettséget, de fokozottabb mértékben az előzés esetére. Az előzés esetében ugyanis a legnagyobb körültekintés és gondosság kifejtése szükséges, mert ez esetben a gépjármű az út azon szakaszát veszi igénybe, amely egyébként számára tilos és amelyen a szemközti forgalom bonyolódik le. Természetes tehát, hogy ilyen esetekben a gépkocsivezetőt a legnagyobb fokú körültekintés és gondosság kifejtése terheli. A terhelt ennek ellenére nemcsak hogy nagyobb fokú gondosságot nem fejtett ki, hanem igen súlyos figyelmetlenséggel, felelőtlenséggel kezdte meg az előzést. Gondatlanságának foka erre figyelemmel igen magas, foglalkozási szabályszegésének a súlya tehát igen nagy. Ugyanez a helyzet az eredmény oldalán is. A személygépkocsiban utazó négy utas közül egy meghalt, három igen súlyosan megsérült, a személygépkocsi pedig teljesen tönkrement. A gondatlanságnak ilyen magas foka és a cselekménynek ilyen nagy súlya mellett az enyhítő szakasz alkalmazása teljesen indokolatlan volt. A járásbíróság a büntetés mértékének megállapításánál tévesen vette figyelembe enyhítő körülményként az időközben megjelent 1963. évi 4. sz. közkegyelmi törvényerejű rendeletet. Az a körülmény, hogy egyes bűncselekménykategóriák kegyelmi rendelkezés alá esnek, nem értékelhető enyhítőként azoknál a bűntetteknél, amelyekre a közkegyelmi rendelkezés nem vonatkozik. Ezért ez a körülmény az enyhítő köréből mellőzendő volt. Súlyosítóként kellett volna figyelembe venni azt is, hogy a súlyosabb minősítéséhez megkívánt haláleseten túl három személy súlyosan megsérült. Az enyhítőként értékelendő büntetlen előélet és kétgyermekes családos állapottal szemben súlyosítóként jelentkezik még, hogy a terhelt jelen esetet megelőzően már két ízben okozott balesetet, továbbá azt, hogy kétszeri figyelmeztetés ellenére sem figyelt fel kellő időben a szemközt közlekedő személygépkocsira. Ezekre a bűnösségi körülményekre, valamint a terhelt gondatlanságának fentebb kiemelt magas fokára és a cselekmény nagy tárgyi súlyára figyelemmel terhelt javára az enyhítő szakasz alkalmazása a büntetés kiszabásánál törvénysértéssel történt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott határozatoknak a főbüntetést kiszabó része törvénysértő. Ennek folytán azokat említett részükben hatályon kívül helyezte és a fentebb felsorolt körülmények figyelembevételével a terheltet főbüntetésként 3 évi szabadságvesztésre ítélte. [Legf. Bír. B. törv. V. 809/1963. sz.] [3847.] 2646. Szokásos kerékpártolvajjal szemben büntetéskiszabási szempontok. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb lopással elkövetett tulajdon elleni bűntettben, és ezért 1400 Ft pénzbüntetésre ítélte. A terhelt 1962. őszén kerékpárt vásárolt. Ezen a kerékpáron nem volt elektromos világítás, ezért elhatározta, hogy azt lopás útján szerzi meg. 1962 novemberének egyik napján a községben levő vendéglő udvarán letörte a dinamót és a lámpafejet K. L. sértett kerékpárjáról, majd az elvitt alkatrészeket a saját kerékpárjára szerelte rá. Ezt követően 1963. január 23-án ugyan137