Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

járásbíróság tévedett a vádlott cselekménye minősítése tekintetében. A vádlottnak a könnyű testi sértést megvalósító cselekménye ugyanis beolvad az általa elkövetett súlyosabb bűntettbe: a Btk. 274. § (1) bekezdése szerinti ifjúság elleni bűntettbe. A vádlott ugyanis azzal, hogy a gyermeket rendszeresen súlyosan bántalmazta, s novemberben mezítláb és úgyszólván ruha nélkül az udvarra kizárta: egyben annak testi fejlődését is veszélyeztette. A megyei bíróság az első fokú ítéletnek a vádlott cselekménye minősítéséről rendelkező részét megváltoztatta, és a vádlott cselekményét a kifejtettekhez képest csupán ifjúság elleni bűntettnek minősítette. [Debreceni Megyei Bíróság Bf. II. 1328/1964. sz.] [4345.] 2625. Ha a hivatalos személy megsértését (Btk. 158. §) több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem több rendbeli. A járásbíróság a vádlott cselekményét 3 rb hivatalos személy megsértésének minősítette, és ezért büntetéssel sújtotta. Az elítélésnek alapjául szolgáló tényállás szerint az ittas, hangoskodó vádlottat a három tagból álló rendőrjárőr az italbolt előtt igazoltatta. A felszólításnak azonban nem tett eleget, és a helyszínről el akart szaladni. A rendőrök ebben megakadályozták, és miközben az őrsre kísérték, a rendőröket durván szidalmazta. A járásbíróság tévedett, amikor a vádlott cselekményét 3 rb hivatalos személy megsértésének minősítette. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának 77. számú állásfoglalása szerint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem válik több bűntetté. A konkrét hatósági eljárás egysége a bűnhalmazat megállapítását ilyen esetben kizárja. Az ítéletből kitűnően a vádlott ellen a három rendőr egységes eljárásban intézkedett. A hivatalos személy megsértése a hivatalos személy elleni erőszaktól lényegében csak abban különbözik, hogy az utóbbinál az elkövető erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz az előbbinél pedig sértő kijelentéseket tesz. A Btk. 158. §-ához fűzött miniszteri indokolás kifejti, hogy e büntető rendelkezés elsősorban az állami törvényes rendet és annak tekintélyét van hivatva védelemben részesíteni. Mindezekből az következik, hogy olyan esetben, ha hivatalos személy megsértése több olyan hivatalos személy ellen irányul, akik egységesen intézkednek, úgy ez a cselekmény sem válik több bűntetté, mert a hatósági eljárás egysége a bűnhalmazat megállapítását ez esetben is kizárja. Ezért a megyei bíróság a vádlott cselekményét egy rendbeli hivatalos személy megsértésének minősítette. [Miskolci Megyei Bíróság Bf. I. 916,1964. sz.] [4418.] 2626. Kényszervallatás mellett az azzal együtt elkövetett könnyű testi sértés halmazatban nem kerülhet megállapításra. A vádlott nyomozati tevékenységet végzett. Az eljárás ismeretlen tettes ellen lopás miatt folyt, és gyanúsítottként szerepelt többek között az igen súlyos bűncselekmények miatt többszörösen büntetett előéletű K. I. is. A vádlott a nevezett kihallgatása során — abból a célból, hogy őt beismerő vallomásra vagy a tettes megnevezésére bírja — több alkalommal arcul ütötte úgy, hogy 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. 133