Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

bűnösségét a Btk. 302. § (1) bekezdésébe ütköző rongálásban állapította meg. [Legf. Bír. B. törv. V. 842/1964. sz.] [4221.] 2622. Az erőszakos nemi közösülés kísérlete mellett a magánlaksértés halmazatban való téves megállapítása. A terhelt este 11 óra tájban, kissé italos állapotban hazafelé ment. Szokása szerint a sértett udvarán keresztül haladt a lakása felé, közben azonban elhatározta, hogy bemegy a sértetthez, hogy azzal közösüljön. Minthogy a bejárati ajtó be volt zárva, a terhelt a zár felett levő üvegkockát kivette, az így nyert nyíláson benyúlt és a zárban levő kulccsal az ajtót kinyitotta, majd belépett. Ekkor jött ki a szobából a sértett, hálóingben. A terhelt közölte vele, hogy miért jött, majd rövid szóváltás után közösülési célzattal a konyha kövére teperte. A sértett tiltakozott, a terheltet igyekezett magától ellökni és segítségért kiabált. A terhelt a szobába vonszolta a sértettet, ott újból a földre teperte, s csak akkor engedte el, amikor arról győződött meg, hogy a sértett menstruál. A sértett az ablakon keresztül menekült ki a lakásból. A járásbíróság a terheltet erőszakos nemi közösülés kísérlete és erőszakkal, éjjel elkövetett magánlaksértés miatt szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú bíróság a terhelt cselekményét egységesen erőszakos nemi közösülés kísérletének minősítette azzal az indokolással, hogy a terhelt egyébként magánlaksértést megvalósító cselekménye az erőszakos nemi közösülés kísérletének szükségszerű eszközcselekménye. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletek ellen emelt törvényességi óvást nem találta alaposnak. A Btk. 65. §-ának alkalmazása körében állandósult már a bírói gyakorlat abban, hogy nem a megvalósult történeti eseményektől elvonatkoztatott törvényi tényállások összefüggését kell kutatni az eszköz- és célcselekmény viszonylatában, hanem a bűntettek törvényi tényállását betöltő konkrét cselekmények benső összefüggését kell vizsgálni. Ehhez képest az adott esetben nem az a döntő, hogy az erőszakos nemi közösülést általában el lehet-e követni azt megelőző magánlaksértés nélkül, hanem az, hogy a terhelt a sértett ellen az adott körülmények között elkövethette-e az erőszakos nemi közösülés kísérletét anélkül, hogy annak lakásába erőszakkal behatolt volna. A terhelt szándóka kétségkívül közösülésre irányult, amelyet, ha szükséges, erőszakkal is véghez akart vinni. Szembetalálta magát a bezárt ajtóval. Tudatában az az egyetlen megoldás merült fel, hogy csak erőszakos úton juthat be a sértett lakásába, s miután oda erőszakkal behatolt, erőszakos módon megkísérelte a nemi közösülést. Így az adott esetben a magánlaksértés szükségszerű előcselekménye volt a Btk. 276. § (1) bekezdésében foglalt és megkísérelt bűntettnek. Ehhez képest a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság döntésének, a bűncselekmény minősítésére vonatkozó részét törvényesnek találta. [Legf. Bír. B. törv. I. 712/1964. sz.] [4298.] 2623. Halmazat megállapításának mellőzése hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés esetén. A vádlott italos állapotban szállott vonatra és az utasokat hangoskodásá9* 131