Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

leni bűntettet jelöl meg, az okiratnak pedig rendszerint nincs vagyoni értéke. Következésképpen a lopás és a jogtalan megszerzés mint elkövetési magatartás megjelölése között nincsen olyan alapvető eltérés, amely a kettő éles elkülönítésére indokul szolgálhatna. Az idegen dolog ellopása és ezzel egyben a közokirat (személyi igazolvány) jogosulatlan megszerzése tehát egymással olyan szoros összefüggésben áll, hogy ez utóbbi a lopási cselekményhez viszonyítva elveszti önállóságát. Már pedig halmazat megállapítására nem kerülhet sor, amikor az egyik cselekmény a másák cselekményhez viszonyítva önállóságát elveszíti, ha a kettő között szoros benső összefüggés áll fenn. Az okirattal visszaélés büntetése egyébként —. amennyiben tárgya közokirat — két évig terjedő szabadságvesztés, míg a lopás alapesete három évig, a zsebtolvajlás útján követett lopás pedig hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Erre a törvényi értékelésre is figyelemmel a személyi igazolványnak a fenti módon történő megszerzése a lopás törvényi tényállásának keretében is megfelelő módon büntethető. 3. A halmazatnak a fenti elvi alapon történő mellőzésére azonban bizonyos esetekben nem kerülhet sor. így ha a lopás elkövetése bizonyítottan a személyi igazolvány megszerzése céljából történt, főcselekményként (célcselekményként) az okirat jogosulatlan megszerzését kell értékelni, következésképpen a lopáshoz viszonyítva már nem járulékos jellegű, hanem önállóságát megtartja. Hasonlóképpen, ha a személyi igazolvány megszerzése után az elkövető további tevékenységet is megvalósít (például az okiratot megsemmisíti stb.), úgy valóságos anyagi halmazat jön létre. Ez a magatartás ugyanis már olyan további cselekmény, amely a lopási cselekményhez viszonyítva önállóan jelentkezik, így azt amellett bűnhalmazatban kell megállapítani. Végül előfordulhat, hogy a lopás csupán kisebb súlyú bűntettként vagy szabálysértésként minősül. Ilyen esetben is a két cselekményt halmazatban kell megállapítani, tekintettel arra, hogy a törvény által súlyosabban értékelt bűntett nem olvadhat be az enyhébb büntetés alá eső cselekménybe. 2613. BK 436. (BH 1965. évi 4. szám.) Annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a sértettel tizenkettedik életévének betöltése előtt közösül, illetve fajtalankodik, majd az említett életkort betöltött sértettel folytatja: a megrontás bűnhalmazatban való megállapításának mellőzésével — a folytatólagosan elkövetett erőszakos nemi közösülést, illetve szemérem elleni erőszakot valósítja meg. Részletesen: Btk. 276. §-nál. 2614. Hamisított békekölcsönkötvény forgalomba hozatalával megvalósított pénzhamisítással bűnhalmazatban a társadalmi tulajdont károsító csalás téves megállapítása. A Btá. 57. §-a szerint: „Ha ugyanannak az elkövetőnek egy vagy több cselekménye több bűntettet valósít meg, a büntetést valamennyi bűntettért egy büntetésbe foglalva kell kiszabni." A Btá. miniszteri indokolása kiemelte, hogy „Ugyanaz a tevékenység vagy mulasztás több jogilag védett érdeket sérthet, vagyis több bűncselekményt valósíthat meg". 124