Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

2426. Az elállás kérdése az erőszakos nemi közösülés kísérleténél. A katonai bíróság bűnösnek mondotta ki a terheltet erőszakos nemi közösülés kísérletében és ezért elítélte. A Legfelsőbb Bíróság büntethetőséget kizáró ok fennforgása miatt az erőszakos nemi közösülés vonatkozásában a katonai bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az eljárást megszüntette, és a terhére fennmaradó cselekményt könnyű testi sértésnek minősítette. Ezért — katonai fogdában végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. A katonai bíróság által megállapított tényállás — amelyet egyébként a Legfelsőbb Bíróság is elfogadott ítélkezése alapjául — lényegében a következőket tartalmazza: A terhelt 1963. augusztus 31-én éjfél előtt ittas állapotban haladt az utcán a közelben levő lakása felé. A Füszért Vállalat tőle néhány háznyira levő raktárának a bejáratánál egy pongyolás nőt látott állni. Az illető R. B.-né sértett, a vállalat éjjeliőrének a felesége volt, aki vidéken levő férje helyett őrizte a raktár épületét. A terhelt beszélgetni kezdett a sértettel, akit egyébként azelőtt nem ismert, majd hívta őt lakására, hogy ott közösüljenek. A sértett azonban ezt a kérést elutasította. Ezután a raktár épületében levő öltözőhelyiségbe hívta a sértettet, aki azonban oda sem volt hajlandó vele menni. Továbbra is a kapuban állva beszélgettek kb. 2 óra hosszat. Éjfél után a terhelt hívta a sértettet beljebb a raktár udvarába. Miután az nem akart menni, megfogta és a bejárattól kb. 3 méterre levő fához rántotta. Itt a sértettet — annak tiltakozása ellenére — hanyatt lökte, majd ráfeküdt és a pongyoláját széthúzva a mellét akarta megfogni, ugyanakkor a száját igyekezett befogni. A sértett a hanyattlökéskor kissé megszédült, majd azonnal ellenállást tanúsított. A fejét a földön jobbra-balra rángatta, a lábával pedig rugdalózott, hogy a terheltet magáról le tudja lökni. Amikor a száját kiszabadította, felszólította a terheltet, hogy menjen el, különben feljelentést tesz ellene. E kijelentés hallatára a terhelt felállt, a sértettet elengedte, és a helyszínről eltávozott. A sértett ezt követően az utca túloldalán levő épület katonai őréhez ment, annak panaszkodott, majd a rendőrségen a feljelentést a terhelt ellen azonnal megtette. A dulakodás közben a sértett orra, álla és a nyaka megsérült; a sérülések 8 napon belül gyógyultak. A katonai bíróság e tényállás alapján a terhelt bűnösségét az erőszakos nemi közösülés kísérletében megállapította. Az egyévi szabadságvesztés kiszabását azzal indokolta, hogy a sértett közel két órán keresztül beszélgetett a szemmel láthatóan ittas állapotban levő terhelttel, azután is, hogy neki a közösülésre ajánlatot tett, s ez a magatartása ösztönzőleg hatott a terheltre. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen — amely büntethetőséget kizáró ok fennforgása miatt az elsőfokú bíróság ítéletét az erőszakos nemi közösülés kísérlete vonatkozásában hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette — emelt törvényességi óvást az Elnökségi Tanács alaposnak találta. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben elfoglalt álláspontját arra alapította, hogy a sértett a terhelttel szemben a közösülés megkísérlése alkalmával komoly ellenállást tanúsított ugyan, azonban a terhelt minden külső kényszertől való befolyás nélkül, önként állt el a megkezdett erőszakos cselekmény tovább folytatásától. A Legfelsőbb Bíróság által kifejtettek szerint a sértett hangosan segítségért nem kiáltott, külső személy beavatkozásától nem kellett tartani. Ezen túlmenően a sértett ellenállása ekkor még nem volt olyan nagyfokú, 7