Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

462. Pénzhamisításnak folytatólagosan elkövetettként minősítése. A vádlott három békekölcsönkötvényt meghamisított, majd e kötvények meghamisítását és sikeres beváltását követően pontosan meg nem állapít­ható időben újabb három kötvényt hamisított meg. A minősítést illetően vizsgálat tárgyává kellett tenni, törvényszerű-e a vád­lott pénzhamisítási cselekményei folytatólagosan elkövetettként való minő­sítése, tekintettel arra, hogy az állandóan követett ítélkezési gyakorlat sze­rint több kötvénynek egységes akaratelhatározásból elkövetett meghamisí­tása nem halmazat, hanem egy bűncselekmény. (B. H. 99. és 2157. sz. esetek.) A Legfelsőbb Bíróság anélkül, hogy az eseti döntésekben kifejtett ítélke­zési gyakorlattól eltérni kívánt volna, rámutat arra, hogy az a folytatólagos­ságot nem zárja ki, feltéve, hogy annak az ítélkezési gyakorlatban kialakult általános feltételei egyébként fennforognak. Az adott esetben pedig az irányadó tényállás szerint a vádlott az első három kötvénynek meghamisítása és sikeres beváltása után néhány nap múlva hasonló módon hamisította meg az újabb három kötvényt és kísé­relte meg azok beváltását. Nem tévedett tehát az adott esetben az ügyben eljárt első fokú bíróság, amikor a vádlott pénzhamisítási cselekményét foly­tatólagosan elkövetettként minősítette. (Legf. Bír. Bf. II. 1.677/1961. sz.) [3161.] 463. Ha a hivatalos személy elleni erőszakot több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el: a cselekmény nem válik többrendbeli bűntetté. A vádlott ittas állapotban akart felszállni a villamosra. A kalauz észlelve ittasságát, ezt megtiltotta számára. A vádlott azt nem vette tudomásul, ha­nem erőszakoskodott, hangoskodott és azt kiabálta, hogy a jegyét kifizeti, s így neki is joga van utazni. Mivel a kalauz egyedül nem bírt a vádlottal, odahívta segítségül a másik kocsi kalauzát is. A vádlott azonban mindkét kalauzt megütötte, majd félrelökte, és csak a többi utas segítségével lehetett megakadályozni a további tettlegességet a vádlott részéről. A járásbíróság a vádlottat kétrendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondotta ki bűnösnek, arra való hivatkozással, hogy két hiva­talos személyt bántalmazott. A járásbíróságnak ez a jogi álláspontja nem helytálló. A bűnhalmazat nem állapítható meg csupán azért, mert az erőszak két hivatalos személy ellen irányult. A két kalauz egységes eljárás keretében intézkedett, amikor a vádlottat meg akarták akadályozni abban, hogy a vil­lamosra felszálljon. A vádlott cselekménye tehát azonos hatósági intézkedés ellen irányult, cselekményét egységes eljárás keretében követte el. Ennél­fogva bűnös magatartása nem válik többrendbeli bűntetté, és az folytatóla­gosnak sem tekinthető. (A B. K. 386. számú állásfoglalásával fenntartott B. K. 77. sz. állásfoglalás.) Ezért a megyei bíróság a vádlott cselekményét egyrendbeli hivatalos sze­mély elleni erőszaknak minősítette. (Nyíregyházi Megyei Bíróság Bf. I. 1.270/1962. sz.) [3510.] 464. Arany tiltott vásárlása és az arany megvételre felajánlásának elmu­lasztása esetén a halmazat megállapításának mellőzése. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom