Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

tartásdíj felhasználására azonban már az jogosult, aki a gyermek vagy gyermekek tartásáról, szükségleteinek kielégítéséről gondoskodik. Minthogy a családjogi törvény hivatkozott VII. fejezetében foglaltak szerint a gyermekek tartása a szülőket egysorban terheli és az közöttük általában egyenlő arányban oszlik meg: abban az esetben, ha a gyermekek eltartásának terhét egyedül a gondviselő szülő viseli, a másik szülőtől feltétlenül követelheti a tartási kötelezettségnek a másik szülőre eső része teljesítését. Ezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a XX. számú polgári elvi döntésében (B. H. 1961. évi 2. szám) kimondotta, hogy a gyermekek tartásáról egyedül gondoskodó szülő a másik szülővel szemben fennálló tartási követelését lényegében a saját jogán érvényesíti; ami azt jelenti, hogy nem a gyermekek törvényes képviselőjeként, hanem a saját jogán és saját személyében jár el. Ezért büntetőjogi vonatkozásban a tartási kötelezettség elmulasztása szempontjából a sértett az anya. A felhozott és leggyakoribbnak nyilvánított esetben tehát a terhelt a sértettnek tekintendő anyával szemben — a polgári bíróság által összegszerűen szabatosan meghatározott — egyetlen kötelezettséget szegi meg mulasztása által. Terhére tehát egyrendbeli bűntett állapítandó meg. Közömbös ebből a szempontból az, hogy a polgári bíróság a marasztaló határozatában a gyermektartásdíjat a több jogosult gyermek tekintetében együttesen, egy összegben vagy gyermekenként határozza meg, mert a gyermekek anyja számadási kötelezettség nélkül használhatja fel a tartásdíjat a gyermekek szükségleteire. Az anya együtt tartja a több gyermeket, teljesen elképzelhetetlen és a gyakorlati élettapasztalattal ellentétes, hogy számtanilag pontosan meghatározva gyermekenként egyenlő összeget használjon fel a megélhetés biztosításakor. III. Ellenben a halmazat megállapítása helyt foghat, ha a tartási kötelezettséget több hatósági határozat állapította meg; így ha a gyermekek nem egyazon gondozónál vannak, nem azonos személy a gondviselő. Hasonlóképpen, ha a terhelt elmulasztja a házassági életközösség megszűnése után, esetleg a házasság felbontása után az anya gondviselésében maradó gyermeke után a tartásdíj fizetését, de ugyanakkor nem teljesíti a másik anya gondviselésében levő ama gyermek utáni tartási kötelezettséget sem, melyre az 1952. évi 23. sz. tvr. 43. § (1) bekezdése alapján kötelezték. Hasonlóan a halmazat megállapítására kerül sor, ha a tartási kötelezettséget a terhelt több felmenő rokonával szemben nem teljesíti. Például az egymással közös háztartásban élő két szülő javára ítéltek meg tartásdíjat és ezt nem fizeti a terhelt. Ilyenkor ugyanis a két szülő egyenként, a saját személyében jogosult. 453. Egy aktusnál eljáró két hivatalos személy ellen kifejtett erőszak nem bűnhalmazat, hanem egységes cselekmény. A vádlott az adótartozásának behajtása végett lakásán megjelent adóügyi megbízottat és tanácsi becsüst mint hivatalos személyeket azzal akadályozta hivatásuk jogszerű gyakorlásában, hogy sértegető szavak kíséretében késsel 155