Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

a kezében megfenyegette őket. A hivatalos személyek a vádlott eme fenyegetése folytán a végrehajtás foganatosítása nélkül távoztak a vádlott lakásáról. Az ügyész fellebbezése szerint a vádlott a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét két esetben követte el. A fellebbezési bíróság elutasította az ügyészi fellebbezést azzal, hogy nem állapítható meg halmazat csupán azért, mert az erőszak két hivatalos személy ellen irányult. Ugyanis a vádlott cselekménye egy és ugyanazon hatóság kiküldötteinek azonos hatósági intézkedése, a végrehajtás foganatosítása ellen irányult, ezért ez egységes cselekmény, s nem történt külön-külön bűncselekmény csupán azért, mert ugyanazt a hatósági intézkedést több hivatalos személy foganatosította. (Debreceni Megyei Bíróság Bf. I. 234/1954. sz.) [357.1 454. Magzatelhajtás mellett nincs helye kuruzslás megállapításának azon az alapon, hogy az elkövető nem jogosult orvosi gyakorlatra. A vádlott egy év alatt tíz teherben levő nő magzatát, kisebb-nagyobb pénzösszegek ellenében elhajtotta. A fellebbezési bíróság a vádlott cselekményeit magzatelhajtáson felül kuruzslásnak is minősítette. Az ítélet elleni törvényességi óvás alapos. A BHÖ 358. pontjában (Btk. 256. §) felvett törvényi tényállás nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a magzatelhajtást orvosi gyakorlatra jogosult, vagy ilyen gyakorlatra nem jogosult személy követi el. Ebből következőleg az a tény, hogy a terhelt orvosi gyakorlatra való jogosultság nélkül követett el magzatelhajtásokat, a magzatelhajtáson felül a BHÖ 188. pontjába (Btk. 200. §) felvett kuruzslásként is nem értékelhető. A törvényességi óvással megtámadott ítélet ezzel ellentétes álláspontja törvénysértő. (Legf. Bír. B. II. 1.653/1954. sz. törvényességi határozata.) [660.] 455. A lopás felbujtóját nem lehet ugyanezzel a lopással kapcsolatban orgazdaságban is bűnösnek kimondani. Tévedett a járásbíróság, amikor a vádlottat a lopás felbujtójaként s ugyanezzel a lopással kapcsolatban egyben orgazdaként is bűnösnek mondotta ki. A Btá. 20. § (4) bekezdésének (Btk. 12. §) rendelkezése szerint a törvény alkalmazásában elkövető alatt a tettesen kívül a felbujtót és a bűnsegédet is érteni kell. A vádlott mint felbujtó a lopásnak az elkövetője. Már pedig a BHÖ 459. pont (Btk. 301. §) szövegének helyes értelme szerint orgazdaságot csak a lopás elkövetőjétől különböző személy követhet el. Nyilvánvalóan az elkövetőtől különböző személynek kell külön tényállás-elemként tudomással bírnia arról, hogy valamely dolog lopás stb. következtében jutott birtokosa kezéhez. A megszerzett, elrejtett, illetve elidegeníteni segített dolog ellopásának elkövetője szükségképpen más személy, mint az orgazda. Az alapbűncselekmény valamelyik elkövetőjét egyben orgazdaság miatt is büntetni, fogalmilag kizárt. A lopás elkövetője részéről nem lehet külön bűncselekmény a megszerzés, az elrejtés, az elidegenítésre közreműködés. (Miskolci Megyei Bíróság Bf. 1.468/1954. sz.) [825.] 156