Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

nagyfokú társadalmi veszélyessége mellett a beteges állapot nem tekinthető jelentős enyhítő körülménynek. A bűnösségi körülményeknek ez az értékelése részben téves, részben pedig hiányos. Téves az az álláspont, hogy a terhelt beteges állapota nem jelentős enyhítő körülmény. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ilyen állapot jelentősen súlyosabbá teszi a szabadságvesztés kiállását. Viszont a családos állapot enyhítő körülményként nem vehető figyelembe, mert a terheltnek 3 gyermeke közül a legfiatalabb is 19 éves, keresőképes. (Legf. Bír. B. 364/1954. sz. törvényességi határozata.) [353./ 375. A büntetlen előélet enyhítő körülmény a hivatalos személy javára is, ha a bűncselekmény elkövetése nem áll összefüggésben a hivatali állással. Mindkét terhelt büntetlen előéletű. Az eljárt bíróságok ezt arra való hivatkozással nem értékelték enyhítő körülményként, mert a terheltek hivatali alkalmazásának előfeltétele volt a büntetlen előélet. Ez az álláspont a törvényességi tanács megítélése szerint nem helytálló. A büntetlen előélet olyan hivatalos személyeknél, akiknek állása, tisztsége büntetlen előéletet igényel, csak olyan bűncselekményeknél nem enyhítő körülmény, amelyeknek elkövetése általában vagy az adott körülmények között állásukkal, tisztségükkel van összefüggésben. Ilyen esetben a büntetlen előélet az állásnak, tisztségnek, ez pedig a bűncselekmény elkövetésének előfeltétele, tehát a konkrét bűncselekményt más nem is követhette el, mint büntetlen előéletű személy. Ilyen bűncselekménnyel kapcsolatosan természetes, hogy a büntetlen előélet az elkövetőre előnyös megkülönböztetést nem jelenthet. Ellenben, ha a büntetlen előélethez kötött állást, tisztséget betöltő személy olyan bűncselekményt követ el, amely bűncselekmény a betöltött állással, tisztséggel az említett összefüggésben nincs, úgy a büntetlen előélet enyhítő körülményként értékelését mellőzni nem lehet. Az elkövetőt ilyen esetekben büntetlen előélete mindazoktól elhatárolja, akik hasonló bűncselekményt büntetett előélet mellett követtek el. Más kérdés, hogy a betöltött állást, tisztséget a társadalmi veszélyesség mérvének megítélésénél esetleg súlyosító körülményként kell értékelni. A terheltek sem állásukkal összefüggésben, hanem ettől függetlenül követték el a bűntettet. Büntetlen előéletüket tehát javukra értékelni kell. Ugyanakkor azonban súlyosbító körülmény, hogy mint a népi demokrácia egészségügyi igazgatásában fontos tisztséget betöltő személyek vetemedtek bűntettek elkövetésére. (Legf. Bír. B. 443/1954. sz. törvényességi határozata.) [394.] 376. A büntetés végrehajtása során végzett jó munkát nem lehet a perújítási eljárásban értékelni. Helyesen emelte ki az első fokú bíróság azt, hogy a büntetés mértékének megállapításában minden olyan adatot figyelembe kell venni, amelyből a vádlottnak a jövőben várható magatartására következtetni lehet. Mégis alapvetően téves az az állásfoglalása, hogy az újított perben kiszabandó szabadságvesztés tartamának megállapításánál az elítéltnek a büntetés végrehajtása folytán végzett kiemelkedő munkateljesítménye is figyelembe veendő. A szabadságvesztés végrehajtása alatt tanúsított egész magatartásnak, jó munkának az elítélt feltételes szabadonbocsátása kérdésében van jelentősége. 139