Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

ügyek iratainak beszerzése is. Különösen szembetűnő ennek elmulasztása olyankor, amikor a vádlott korábbi elítéltetésére vonatkozó iratok az újabb ügyben eljáró bíróság irattárában vannak. A járásbíróság megengedhetetlen lazasággal járt el, amikor egymás után három ízben is felfüggesztett büntetést szabott ki a vádlottal szemben az erkölcsi bizonyítvány beszerzése, valamint az irattárban levő korábbi büntetőügyek iratainak betekintése nélkül, illetve éppen annak következményeként, hogy e betekintést elmulasztotta. (Legf. Bír. Bf. I. 3.034/1953. sz.) [177.1 373. A súlyosító és enyhítő körülmények részletes felderítése. A Bp. 3. §-a (Be. 5. §) értelmében a bíróságnak kötelessége, hogy a bűnösség kérdésére kiható terhelő és mentő körülményeken kívül a büntetés mértékét súlyosító vagy enyhítő körülményeket is részletesen kiderítse, tisztázza. Ennek eredményeként jut a bíróság abba a helyzetbe, hogy a meggyőződését a való tények alapulvételével alakítsa ki és az anyagi igazságnak megfelelő döntést hozzon. De a tárgyalás adatai alapján ettől függetlenül is megállapítható, hogy a járásbíróság merőben tévesen ítélte meg a terhelt egyéniségét és a bűncselekmény elkövetésének körülményeit. A terhelt magatartásából ugyanis azt a következtetést vonta le, hogy cselekménye meggondolatlanságára és fiatalos virtusra vezethető vissza, holott a terhelt magatartását döntően nem ez jellemzi. Maga a terhelt vallotta, hogy nagyon ki volt merülve. Mégsem tartotta be azt az utasítást, hogy a munkájának befejezése után térjen vissza a telephelyére, hanem engedély nélkül további utat tett meg és — ami még súlyosabb megítélés alá esik — ebben az állapotában szeszesitalt fogyasztott. Ilyen előzmények után vezette a gépkocsit 90—100 km-es sebességgel. A kimerült állapotban fokozott hatást előidéző szeszesital hatásaként azután a vezetés közben el is aludt. Ez nyilván nem teljesen hirtelenül, hanem fokozatosan következett be. A terhelt teljes felelőtlenségére mutat, hogy ha már nem is állította le a gépkocsit, legalább nem mérsékelte annyira annak sebességét, hogy a baleset lehetőségét jelentősen csökkentse. Ez jellemzi a terheltet és cselekményét, nem pedig a járásbíróság által kiemelt körülmények. A gépkocsivezetőnek ilyen jellegű és súlyú felelőtlensége súlyos megítélést kell hogy vonjon maga után, mert az ilyen magatartás vezet emberi életben, testi épségben a legsúlyosabb károkozásokra, jelentős anyagi értékek megsemmisülésére is. Véletlen, hogy ezúttal csak anyagi értékben következett be jelentős károsodás. A terhelt büntetlen előéletű, felderítő jellegű beismerése és bizonyos mérvben fiatalabb kora indokolják ugyan a kiemelkedően súlyos büntetés kiszabásának mellőzését, de nem alapozzák meg a túlzottan enyhe büntetés kiszabását. (Legf. Bír. B. 408/1954. sz. törvényességi határozata.) [308.] 374. Az enyhítő körülmények téves és hiányos értékelése. A megyei bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vette figyelembe a terhelt büntetlen előéletét, beismerését, családos állapotát és betegségét. Az utóbbi tekintetében azonban kiemelte, hogy a cselekmény 138