Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

valóan kirívó aránytalanságot mutat, s amely így a törvény szembeszökő, egyben elvi sérelmét valósítja meg. Törvénysértő tehát az a bírói határozat, amelyben a kiszabott büntetés mértéke kirívóan súlyos vagy kirívóan enyhe. Részletesen: Be. 280. §-nál. 368. B. K. 307. (B. H. 1959. évi 4. sz.) Változatlanul helyes ítélkezési gyakorlat, amely szerint a másodfokú bíróság — feltéve, hogy a tényállás kiegészítésére, illetve helyesbítésére nem kerül sor — tartózkodik az elsőbíróság ítéletében a törvényi büntetési keretek között kiszabott büntetés jelentéktelen mérvű megváltoztatásától. Részletesen: Be. 258. §-nál. 369. Családos állapot, mint enyhítő körülmény. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság irányítása céljából rámutat arra, hogy a többgyermekes családi állapot csak annak javára szolgál enyhítőül, aki a családjáról ténylegesen gondoskodik is. A vádlott családjától külön él. Más asszonnyal tart fenn életközösséget. A bűncselekmények elkövetése előtt négy nappal abbahagyta a munkát, kocsmáról kocsmára járva dorbézolt. Ilyen emberrel szemben a kétgyermekes családos állapota nem enyhítő, hanem ellenkezőleg: züllött, italozó, munkakerülő, családjáról nem gondoskodó magatartása súlyosító körülmény. (Legf. Bír. Bf. II. 750/1953. sz.) [2.] 370. A tagadás nem súlyosító körülmény. A büntetések célját tekintve téves az első fokú bíróság álláspontja. A büntető bíróságok elé általában olyan személyek kerülnek, akiket éppen a büntetés van hivatva a társadalmi együttélés szabályainak betartására nevelni. Éppen ezért nem várható valamennyi, a bíróság elé kerülő vádlottól a teljes őszinteség és töredelmes megbánás. De nem is célja a büntető eljárásnak, hogy a vádlottat minden áron beismerő vallomás tételére ösztönözze. A vádlott vallomásán kívül, sőt attól függetlenül számos bizonyítási eszköz van hivatva az anyagi igazságot felderíteni. Abban az esetben, ha a bíróság már a tárgyaláson töredelmességet, őszinte megbánást észlel a vádlott részéről, úgy azt nyomatékos enyhítő körülményként értékeli, mert ez arra mutat, hogy a vádlott megjavítására, nevelésére kisebb büntetés is megfelelő. A töredelmes megbánás hiányát ellenben súlyosító körülménynek felfogni nem lehet. Tévedett tehát az első fokú bíróság, amikor a vádlottaknak az elébük tárt bizonyítékokkal szembeni tagadását súlyosító körülménynek minősítette. Nincs ténybeli alapja annak az ítéleti megállapításnak sem, hogy a vádlottak „körmönfont ravaszsággal" igyekeztek a bíróságot félrevezetni. Ekként ennek a körülménynek súlyosítóként történt értékelése is téves. (Legf. Bír. Bf. II. 2.126/1953. sz.) [55.] 371. Hivatali visszaéléseket elkövető államigazgatási közegek terhére megállapított büntetések kiszabásánál irányadó szempontok. A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, titkára és vezető beosztású más alkalmazottai sorozatosan követtek el bűncselekményeket. Szabálytalanul vetettek ki bírságokat. A zálogolásoknál, transzferálásoknál, ár136